Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
VIII. Egy gyártulajdonos mindennapjai - Magánélet mozaikok
A vidéki élet áhított nyugalma azonban nem tartott sokáig, hiszen az üzlet, a porcelángyártás és értékesítés folyamatos munkát kívánt az egyszemélyes vezetéstől. A vállalat irányításával járó feladatok és Farkasházy Jenő művészi ambíciói újra és újra ütköztek egymással, ez pedig mind az üzletmenetre, mind belső nyugalmára igen káros hatással volt. Az első világháború kitörésével megváltozó európai erővonalak és az egyes országok közötti ellenséges viszonyok miatt külföldi utazásairól is le kellett mondania egy időre. Ez természetesen igen érzékenyen érintette, hiszen az elmúlt harminc esztendőben szinte határtalanul beutazta az egész kontinenst. A háborús állapotok ellenére, ha tehette legalább Bécsbe vagy a monarchia fürdőibe megpróbált eljutni. 1917-től azonban ezek is egyre nehezebbé váltak, ez év januárjában például csak külön belügyminisztériumi rendelettel kapott engedélyt fiumei útjára. A határzárak miatt természetesen a vállalat beszerzési és értékesítési lehetőségei is jelentősen korlátozódtak. Mivel a porcelángyártáshoz szükséges alapanyagokat szinte kivétel nélkül csak külföldről lehetett beszerezni, súlyos nehézségeket jelentett, hogy előbb az Antant hatalmak, majd a Monarchia utódállamai korlátozták, illetve tiltották meg azok kivitelét. A háborús állapotok következtében a termelés több hónapon keresztül szünetelt, emiatt Farkasházy Jenő kénytelen volt herendi vagy fővárosi otthonában tétlenül várni az események alakulását. Ezekben az években budapesti üzleti és társadalmi szerep- vállalásai mellett szabadidejét az osztrák helyett magyarországi fürdőkben töltötte. 1916 nyarán például Pöstyénfördőbe látogatott, ahol szokásaitól eltérően nem hotelben, hanem Gerbeaud Emil egyik lányánál, Margitnál és családjánál szállt meg. Baráti viszonyukat mi sem bizonyítja jobban, hogy Margiték ekkor teljes ellátásáról gondoskodtak, míg Farkasházy Jenő 1919 januáijában 100 koronát küldött ajándékba a nehéz helyzetben lévő családnak. A háború alatt lassan bezáródó birodalomban Farkasházy Jenő, ha csak tehette a magányosnak ígérkező vidéki hétköznapok helyett ideje nagy részét a fővárosban töltötte. A Bristol szálló étterme mellett kedvenc kávéházában, a Belvárosiban vagy valamelyik úri szalonban találhatták ismerősei. Ismertségét jelzi, hogy közvetlenül a szarajevói merényletet megelőző héten például a korszak közismert autogramvadásza, Barth Lajos kereste fel lakosztályában.188 Az egykori szabómester, Barth Lulu, - ahogy kortársai nevezték - a század- forduló óta az európai uralkodók, államférfiak és ismert személyiségek kézjegyének gyűjtésére szakosodott. A Berlinben és Bécsben élő „autogramcsászár” fővárosi tartózkodása alatt tehát alkalmat keresett arra, hogy az ismert porcelángyárost és művészt felkeresse, és tőle díszes aláírásával távozzon. 188 Puskel Péter: Autogramgyüjtők: http://www.nyugatijelen.com/allaspont/szenvedelyes_auto- gramgyujtok.php . Utolsó letöltés: 2011.04.28
