Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
VIII. Egy gyártulajdonos mindennapjai - Párizsból Párizsba
rokont meggyőzze arról, legalább gondolja át a kiadásainak jelentős részét kitevő bérlet felfüggesztését.'72 „Hajlandó volnál-e a Bristolbeli lakásodat, egy előkelő úrihölgynél albérletbe veendő lakással, illetve szép kényelmes szobával felcserélni? ”x13 A válasz természetesen ebben az esetben is nemleges volt, az idősödő úr ugyanis se rokonaihoz, se más olcsóbb lakásba nem kivánt költözni. Végül a politikai események tudták csak arra kényszeríteni, hogy ha bizonytalan időre elhagyja fővárosi otthonát. 1919 tavaszán ugyanis a Budapestre érkező Antant misszió tisztjei számára számos hotel, köztük a Bristol lakosztályait is rekvirálták és az ott lakókat kiköltöztették. Farkasházy Jenő ez esetben sem rokonaihoz vagy egy kisebb bérleménybe költözött, hanem inkább hazatért Herendre. Végül aztán közel fél esztendeig volt kénytelen mellőzni a hotel nyújtotta kényelmeket. Párizsból Párizsba A vidéken alkotó, de ideje egy részét Budapesten töltő művész a gyár átvételének pillanatától kezdve, ha csak tehette, imádott Párizsába utazott. Ifjúkori emlékei valamint szakmai és magánkapcsolatai hívták őt újra és újra a francia fővárosba. 1907 januárjában például a világhírű íróval, a Puccini által megzenésített Tosca szerzőjével, Victorien Sardou-val tárgyalt Hubay Jenő darabjairól.1 4 Megbeszéléseiről több oldalas levelekben számolt be barátjának, amelyekből számunkra most elsősorban a rá vonatkozó részletek a legérdekesebbek. E szerint már 1906 karácsonya óta Párizsban tartózkodott, és csak január közepén utazott egy napos bécsi, tatai kitérővel előbb Budapestre, majd Herendre. Tervei szerint két-három hét után ismét vissza kívánt térni a Szajna partjára, hogy rövid ott tartózkodást követően újra haza utazhasson. A januári eset nem volt egyedi, hiszen még ez év márciusában ismét Párizsból, majd májusban már Brüsszelből írt levelet barátjának.17' Az 1907 és 1910 között, barátjának Hubay Jenőnek írt leveleiből jól látszik, hogy a korszakban még szokatlanul módon szinte folyamatosan ingázott Herend, Budapest, Bécs és Párizs között.72 173 174 175 176 l72Gellért Áron ügyvéd 1911-ben az V. kerületi Bálvány utca 13. alatt lakott. A család neve elsősorban a ma Nagy Imre emlékházként funkcionáló villájuk miatt ismert. Gellért és neje, Pollat- schek Jolán ugyanis Kozma Lajos építész tervei alapján, 1932-1933-ban építette a későbbi miniszterelnöknek is otthonul szolgáló kétszintes házat. A zsidó származású család 1944 45-ben Raoul Wallenbergtől kapott papírokkal élte túl a háborút, majd visszatérve otthonukba ott már társbérlőket találtak. A család végül 1946-ban Ausztráliába telepedett ki. 173 VeML XI.46.b.dd. 19. tétel Farkasházy Fischer Jenő rokonának, Gellért Áronnak levelei, 1918. 174 OSZK, Kézirattár 73/162. 1907. 175 OSZK, Kézirattár 73/162. 1907. 176 OSZK, Kézirattár 73/163. 1907-1910. 85
