Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
VIII. Egy gyártulajdonos mindennapjai - Magánélet mozaikok
V Párizs, ahogy az ismert nemcsak az ő, hanem az ott hosszabb időt eltöltő honfitársai számára is, identitást formáló élménnyé, egy közös kapcsolódási ponttá vált. Hétköznapi kapcsolataik során bátran hivatkozhattak erre, és legtöbb esetben ismeretlenül is közös ismerősökké váltak. így történt ez a később ismert szobrásszá vált Betlen Gyula esetében is, aki hazatérését követően támogatásért, közbenjárásért fordult Farkasházy Jenőhöz.177 178 A francia fővárosból elmondása szerint a honvágy és a rossz anyagi körülményei miatt hazatérő művész azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy járjon közbe érdekében Zala György mesternél. A választ és az ügy további menetét nem ismerjük, azonban az esetből is kitűnik, hogy Párizs, a magyar művészek körében egy közös, kívülről megmagyarázhatatlan élményként, barátságot feltételező kapcsolatként volt jelen. Magánlevelezéseiben nemcsak a Franciaországot megjárt magyarok, hanem az ott élő barátok, kollégák és régóta ismert üzletfelek sorai is fennmaradtak. Párizs iránti rajongása és a francia megrendelők igényei miatt a részvénytáraság 1923-os megalapításától kezdve még többet utazott. Ilyenkor, ha tehette néhány napot a francia fővárosban is eltöltött. Farkasházy Jenő a Szajna-partját a halálát megelőző évben, 1925 júniusában látta utoljára. Magánéleti mozaikok A hiányos források miatt Farkasházy Jenő magánéletéből meglehetősen kevés részlet ismert, amit tudunk, az is érdekes módon a századfordulót követő évtizedekből származik. Ezek közül a legfontosabb, hogy 43 évesen 1904-ben magyarosította nevét és hivatalosan a korábbi farkasházi Fischer Jenő helyett már a Farkasházy Jenő szerepelt személyi okmányaiban.1 ,s A székesfehérvári neológ izraelita közösségbe született férfiú hitéletéről csak néhány apró részlet ismert. Ezek szerint élete egyes szakaszaiban meglehetősen ellentmondásos lehetett viszonya ősei vallásához. Egy 1906-ban kelt levélben a Veszprémi Izraelita Hitközség az éves hátralék befizetésére figyelmezeti őt, 14 évvel később pedig már a székesfehérvári Izraelita Krajcár Egylet tagjaként kapott visszaigazolást az oda befizetett 1 korona 40 fillérről. Mindezek alapján azt gondolhatnánk, hogy Farkasházy Jenő a lakóhelyéhez közeli települések izraelita közösségének, ha nem is aktív, de mindenképpen regisztrált tagja lehetett.179 1916 decemberében nagybátyja, Fischer Vilmos egy levelében 177 VeML XI.46.b.dd. 13. tétel. 1904. 178 ”A M. Kir. Belügyminisztérium 1904. okt. 8-án kelt 89268/904. I/a. számú határozatával Fischer Jenő családnevének nemessége, s a farkasházi előnév épségben tartása mellett Farkas- házyra való magyarosítását engedélyezvén, hivatalból bejegyeztetett.” A városi tanács 468/905. sz. határozata alapján bejegyezte Moenich Károly. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára, IV. 1423. Izraelita anyakönyvek. 179 VeML XI.46.b.dd.l3.tétel. 1906. 86
