Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)

VII. A világháború okozta krízis és az újrakezdés - Újraformálódás

ugyanis Farkasházy ügyvédje néhány hónap elteltével arról értesítette barátját, hogy a kincstár és Fischer Emil között elhúzódó vitából végül a barátai segítségével 206 ezer koronát letétbe helyező harmadik fél, azaz ő maga került ki győztesen.

A gyár belső udvara az 1920-as években (Herendi Porcelánművészed Múzeum)

Farkasházy egészségét ezeknek a heteknek bizonytalanságai alaposan megviselték, azonban az általa felvázolt szakmai terveknek és Várady Gábor nagyszerű politikai érzékének köszönhetően végül sikerült elhárítani a veszélyt, sőt a Kereskedelmi Minisztérium támogatásáról biztosította a megújulni kívánó Herendi Porcelángyárat.* 157

A háború befejezését követő hónapok eseményei komoly aggodalommal töltötték el a porcelángyár tulajdonosát, olyannyira, hogy legnehezebb napja„Fischer-féle Kerámiagyár Rt.” néven. Üzlete különösen azután lett sikeres, hogy megvásárolta a Budapest IV. kerületi Bécsi utca 1. szám alatt található ingatlant, és ott rendezte be közismertté váló kereskedését. A századfordulótól sikeres vállalkozás 1914-ben megszűnt, ám Fischer új partnerekkel továbbra is meghatározó alakja maradt a hazai porcelánipamak és kereskedelemnek. 1920-ban új gyárat alapított József Ferenc főherceg fővédnöksége alatt, amely egészen 1929-ig működött. 1932-től haláláig a Herendi Porcelángyár Rt. műszaki tanácsadói tisztségét töltötte be.

157 VeML XI.46.b.bb. 9. tétel. 1920.

77