Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
VI. A porcelán útjai - A Manufaktúra kapcsolathálói - A császárváros fényei
Európa nyugati feléből.114 Az itt felsorolt megrendelések többsége Párizsból, többek között Lambert Rothschild bárótól érkezett. Farkasházy (Fischer) Jenő, aki heteket, olykor hónapokat is a francia fővárosban töltött kezdetektől igyekezett áruit a Szajna-parti városban ismertté és vonzóvá tenni. Ebben nagy segítségére volt az 1900-ban megrendezett világkiállítás és az ott elért komoly szakmai sikerek. Ettől kezdve, ha nem is nagy tételben, de folyamatosan érkeztek megkeresések Párizsból. Az érdeklődők sok esetben nem is közvetlenül Herendhez, hanem Farkasházy (Fischer) párizsi kereskedelmi partnereihez fordultak. Az ott kiállított, mintaként szolgáló porcelántárgyak a vásárlók többsége számára megfelelőek voltak, így nem ragaszkodtak különleges, egyedi formák és minták elkészítéséhez. A francia fővárost kiválóan ismerő tulajdonos nemcsak porcelánkereskedésekkel, hanem dekoratőr és más művészeti vállalkozásokkal is szoros kapcsolatban állt. 1902-ben például a párizsi Le Maison Moderne nevű cég kereste meg, hogy egy enteriőr kialakításhoz szervizeket rendeljen tőle.115 Számos viszonteladó mellett a századfordulón az Escalier de Cristal vállalkozással alakult ki szorosabb viszony, akik üzletében különösen a Rothschild minták iránt mutatkozott jelentős igény.116 117 118 119 A császárváros fényei1,7 A porcelángyár új tulajdonosának híre a szakma mellett, a nagyobb, nemzetközi piacokon érdekelt viszonteladók körében is hamar ismert lett. Jól példázza ezt az első megkeresés, amelyet már 1896 őszén, a bécsi Albin Denk udvari szállító cég kezdeményezett."5 A császárváros első porcelánüzletének tulajdonosa úgy vélte, hogy az elmúlt évtized bizonytalanságai után érdemes újra felvenni a kapcsolatot Herenddel, és új készleteket rendelni tőlük. A kiválasztott tárgyak úgy tűnik, hamar elnyerték mind a kereskedő, mind pedig a közönség tetszését, hiszen kapcsolatuk a változó igényektől és a vállalat aktuális helyzetétől függően a század második évtizedének közepéig zavartalanul működött. Nemcsak a Denk cég, hanem számos más bécsi kereskedő, viszonteladó és üzlettulajdonos is érdeklődött a magyarországi porcelánok iránt. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a város ebben az időszakban rohamosan fejlődött, így természetesen a vásárló erő is nőtt. A fogyasztási szokások változásait legjobban az jelzi, hogy a hatalmas árukészletekkel rendelkező nagyáruházak száma a századfordulóhoz képest tíz év alatt megduplázódott.1151 A hagyományos szak114 VeML XI.46.b.cc. 10. tétel. 1901. 115 VeML XI.46.b.cc. 27. tétel. Keresekedelmi levelezés a párizsi La Maison Moderne céggel. 116 VeML XI.46.b.cc. 26. tétel. Kereskedelmi levelezés francia cégekkel. 117 A fejezet egy bevezetője csupán a 2011 őszén, a Magyar Ösztöndíj Bizottság és a bécsi Collegium Hungaricum támogatásával folytatott kutatásnak. 118 VeML XI.46.b.cc. 33. tétel. Kereskedelmi levelezés a bécsi Albin Denk céggel 119 Egy 1907-ben készült összeírás szerint Bécs négy belső kerületében összesen 24 nagyáruház állt már. Lehne 1990: 80. 63
