Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
VI. A porcelán útjai - A Manufaktúra kapcsolathálói - Bécsen át nyugat felé
Mivel a herendi luxusporcelánok egy része megrendelés és nem piaci értékesítés útján jutott el a vevőkhöz, ezért a sikerhez elengedhetetlenül szükséges volt a megfelelő ismeretségi és kapcsolati tőke. Ennek ápolására és bővítésére jó lehetőséget adtak azok a társadalmi események színhelyéül szolgáló szalonok, ahová a porcelángyárost barátai és üzletfelei rendszeresen meghívták. A Gerbeaud mellett például a korszak közkedvelt művészének, a világhírű zeneszerző és hegedűművész Hubay Jenőnek is szívesen látott vendége volt. Levelezés töredékeik alapján jól látszik, hogy Farkasházy egyik fontos szereplője volt a Hubay-szalonnak és nemcsak a fővárosi Hubay-palotában, hanem a család szalatnai birtokán is szívesen látott vendégnek számított. 112 Bécsen át Nyugat felé Ahogy az előzőekben már említettük, a millenniumi ünnepségeket megelőző nagyszabású megrendelési hullámból Herend korábbi vezetésének köszönhetően szinte teljesen kimaradt, így az új tulajdonosra mindössze egy befejezésre váró feladat hárult. Ez azonban nem számított elhanyagolhatónak, hiszen a budai királyi palota étkészletének pótlását kellett néhány éven belül teljesítenie. A következő évek töredékesen fennmaradt üzleti levelezéseit átnézve azt láthatjuk, hogy ezt leszámítva szinte teljesen hiányoznak az állami megrendelések. Ez nem elsősorban a gyártó hibás üzletpolitikájával, hanem sokkal inkább a központi hatalom szokásaival magyarázható. A Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara az 1901. évről készült jelentésében is kitért erre és megállapította, hogy a magyar kormány sok esetben még mindig inkább a minőségileg gyengébb külföldi árukat részesíti előnyben, az adott esetben jobb hazaiakkal szemben.113 A helyzet a következő években valamelyest ugyan javult, ám ez érdemben alig volt hatással a herendi porcelánértékesítés magyarországi helyzetére, hiszen nagyobb megrendelés híján a bevételek egy része továbbra is külföldről származott. Egy 1901-ben kelt szállítói részletkimutatás alapján jól látható, hogy hatvanöt megrendelésből mindössze tizenöt származott belföldről, míg a többi Farkasházy Jenő 1926-ban bekövetkezett haláláig töltötte be. Ettől az évtől kezdve a vállalat vezérigazgatója lett. Legfontosabb szakmai és társadalmi szerepvállalásai: a Gerbeaud Rt. igazgatósági tagja, az OMIT (Országos Magyar Iparművészeti Társulat) gazdasági bizottságának elnöke, a Nemzeti Szalon igazgatósági tagja, a Statisztikai Értékmegállapító Bizottság tagja illetve Portugál vicekonzul. 1945 őszén, a nyilas hatalomátvételt követően családjával együtt kénytelen Magyarországról távozni. Svájcba utaznak, majd az Egyesült Államokba telepedtek le. Itt hunyt el 1956-ban. 112 VeML XI.46.b.dd. 1 .tétel Hubay Jenő és feleségének levelei. 113A jelentést közli és a magyar üveg- és porcelánkereskedők szempontjából elemzi, in: Magyar Üveg- és Agyagújság 1902.16.11. 62
