Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)

IV. A porcelánmanufaktúra újjáalapítása és az első évek nehézségei - Mindennapi nehézségek

tulajdonostól, és Farkasházy (Fischer) Jenő a többször beígért állami támogatások elmaradása, valamint a hitelezők követelései miatt 1898-ra súlyos anyagi válságba jutott. Kilátástalannak tűnő helyzetét 1899. január 11-éré keltezett levelében fogalmazta meg. Ebben többek között kifejtette, hogy nem látja biztosítottnak eredeti tervei megvalósulását, amelynek következtében veszélyben érzi a gyár párizsi bemutatkozását is. Ezt a helyzetet mérlegelve nem tehet mást, mint hogy a herendi márka jó hírének érdekében inkább önként lemond a szereplésről. Levelében ezen kívül kudarcairól, a gyár tervezett bezárásáról és külföldi megbecsültségről is írt. A négy oldalas fogalmazványban fennmaradt levél további sorsát nem ismerjük, így azt sem tudjuk végül elküldte-e a levelet, s az megérkezett-e az illetékesek asztalára.'4 Annyi mindenesetre biztos, hogy az elkeseredettségében papírra vetett levélben megfogalmazott döntéseket végül nem hozta meg, hanem a pillanatnyi nehézségek ellenére tovább küzdött a vállalkozás megmentéséért.

A kívánt szakmai munka és a folyamatos pénzügyi gondok megoldására tett lépések 1899 nyarán végül úgy tűnt, meghozzák gyümölcsüket. A magyar állam úgy döntött, hogy a párizsi világkiállításra való előkészületekre, valamint az ott felmerülő költségekre 24 ezer forint kölcsönt folyósít a vállalkozás számára.59 60 Farkasházy (Fischer) Jenő öröme azonban nem lehetett teljes, hiszen a félévente utalt részletekkel rövid távú likviditási gondjai nem oldódtak meg. Nem sokkal az állami kölcsönről szóló levél átvétele után a Veszprémi Pénzügyigazgató- ságtól kapott egy felszólítást, amelyben a tulajdonos ingóságainak árverését is kilátásba helyezték, amennyiben nem teljesíti törlesztési kötelezettségeit.61

A tartozások kiegyenlítése körül felmerült problémák a Kereskedelemügyi Minisztérium figyelmét is felkeltették, ezért ezekben a hónapokban több ízben ellenőrzést tartottak a gyárban. A fővárosból érkező könyvvizsgálók a kölcsönök rendeltetésszerű felhasználását próbálták meg végigkövetni. Egy 1899 decemberében kelt levél alapján úgy tűnik, a revizorok mindent rendben találtak, erre hivatkozva a tulajdonos kérte egy, már korábban megítélt támogatás esedékes részletének kiutalását.62

Az előzőekből talán látszik, hogy a művészi vénájú porcelángyár tulajdonos soha nem képzelt nehézségekkel találta szembe magát. Farkasházy (Fischer) Jenő, -ahogy azt az elkövetkező évtizedek is bizonyítják - a gyár vezetésében betöltött szerepére elsősorban, mint művészi feladatra tekintett. Az alkotómunkára vágyó művészembernek a napi fenntartáshoz szükséges pénzek előterem59 VeML XI.46.b.aa. 10. tétel. 1899.

60 A 35076/1899. Kereskedelmi Miniszteri rendelettel 24 ezer korona kamatmentes állami kölcsön ítéltek a Herendi Porcelángyár számára. Az ügy további részleteiről: VeML XI.46.b.27. tétel. Az 1900-as párizsi világkiállításra kapott kölcsön ügye.

61 VeML XI.46.b.aa. 18. tétel. A veszprémi Pénzügyigazgatóság felszólítja a vállalatot adóhátralékának befizetésére.

62 VeML XI.46.b.aa. 10. tétel. 1899.

37