Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)

IV. A porcelánmanufaktúra újjáalapítása és az első évek nehézségei - Mindennapi nehézségek

berendezéseket.55 A felújítással egy időben a gyártáshoz szükséges eszközöket, alapanyagokat is igyekezett pénzügyi lehetőségeihez mérten beszerezni. Az első néhány évben kelt, szórványosan megmaradt szerződések, megrendelő lapok arról tanúskodnak, hogy fedezet híján ezeket csak kis tételenként sikerült megvásárolnia. Leginkább bécsi és csehországi gyártóktól rendelt festéket, mázat vagy éppen gépalkatrészeket, de 1899-ben például Frankfurtból, a Német Arany- és Ezüst Előállító Intézettől érkezett két alkalommal is egy-egy ládányi máz alap Herendre.56 A századforduló táján legfőbb szállítójának a karlsbadi kereskedő, Ludwig Bendl számított, tőle már a kezdetektől különböző alapanyagokat és díszítő kiegészítőket rendelt. 1900 nyarán például 50 kg száraz kaolint és 39 kg nagy finomságú tűzálló festéket szállított a Bendl cég Herendre.57

Mindezek beszerzése elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a párizsi világkiállításon a gyár megfelelő minőségű termékekkel jelenhessen meg. Az 1900-as párizsi világkiállítás két okból is fontos volt Farkasházy (Fischer) Jenő számára. Egyrészt, mint a jelentős nemzetközi sikereket elért Fischer Mór unokája, presztízskérdésként kezelte a nem régen visszavásárolt üzem első bemutatkozását. A remélt kedvező visszhang ugyanis igazolhatta volna szakmai koncepcióját a müértő közönség, s ami talán ennél is fontosabb a lehetséges hitelezői kör előtt is. Másrészről a bemutatkozás jelentőségét tovább erősíthette, hogy korábbi tanulmányainak helyszíne, Párizs sokkal többet jelentett számára egy egyszerű városnál. E pezsgő metropolisz és annak kulturális olvasztótégelye, ahogy azt későbbi életszakaszában is látjuk, örökre magával ragadta őt. Ezt bizonyítja, hogy tanulmányait követően évente több alkalommal hosszabb- rövidebb időre visszatért a Szajna partjára, hogy a magyar vidéki élet után egy egészen más miliőbe kerülhessen. Nemcsak szakmai, hanem emocionális szempontból is nagy örömhír volt tehát számára, amikor a kereskedelemügyi miniszter 1897-ben kinevezte őt a világkiállítás előkészítő bizottságába.58

A felújítási munkálatok és az apróbb alapanyag beszerzések tehát abban a reményben teltek, hogy hamarosan megkezdődhet végre az alkotás nemes folyamata is. Mint ahogy azonban a legtöbb beruházás esetében igaz, Fischer Mór unokája is alulbecsülte az erre szánt összeget. Ennek következtében a megszerzett támogatások és kölcsönök nagy részét kénytelen volt az előkészületekre fordítani. Az első két év tehát jelentős kiadásokat követelt az új

55 VeML XI.46.b.aa.7.tétel. A vállalat helyzetének részletes bemutatása; VeML XI.46.b.aa 8. tétel. A vállalat területén elvégzett beruházások igazolásai.

56 VeML XI.46.b.cc. 22. tétel. Kereskedelmi levelezés osztrák és német cégekkel. A frankfurti Deutsche Gold und Silber Scheide Anstalt 1899. augusztus 25-én kelt számlája szerint 48 márka értékben szállított 21 féle festéket, november 27-én pedig 18 márkáért 18 színárnyalatú festéket Herendre.

57 VeML XI.46.b.cc. 19. tétel. Kereskedelmi levelezés a karlsbadi Ludwig Bendl fuvarozó céggel.

58 VeML XI.46.b.aa. 9. tétel. Farkasházy Fischer Jenő kinevezése és levelezése a párizsi világ- kiállítást előkészítő bizottsággal.

36