Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
IV. A porcelánmanufaktúra újjáalapítása és az első évek nehézségei - Munkáskérdés: mesterek és segédek
«OE'----------------------------------------------------r * volna tanonc, amelyből az első két esztendőben nem részesült volna munkadíjban, és azt követően is megszerzett tudásától függött havi bérezése.44 A szerződés értelmében a tanonc, gyártási és üzleti ügyekben titoktartást fogadott és az általa okozott károkért minden felelősséget vállalt. Nem tudjuk, Csupor Jenő kitöltötte-e az idejét, annyi azonban bizonyos, hogy a századfordulót követően már egyre kevésbé okozott problémát a megállapított férőhelyek feltöltése. Igaz ebben szerepet játszott az is, hogy a rendelkezésre álló helyek száma hosszú évekig nem bővült tovább. A hazai porcelángyártás szakmai fejlődését és színvonalának emelését kétségkívül a nehezen beinduló tanoncoktatásnak köszönhetjük. Farkasházy (Fischer) Jenő kezdeményezése különösen annak fényében értékelendő, ha tudjuk, hogy ezekben az évtizedekben csak Németországban több tucat képzőintézmény működött.'0 Itt évente legalább 100 frissen végzett szakember került ki az iskolapadból, és próbált meg rövid idő alatt elhelyezkedni valamelyik vállalatnál. A németországi iskolák egy része tandíjas volt és a századfordulótól már a női szakemberek képzésére is figyelmet fordítottak.5'Természetesen a beinduló hazai tanoncképzés egészen más keretek és lehetőségek között működött. A Fischer unoka által alapított képzőintézményben a következő évszázadban több száz igazi tehetséget sikerült felfedezni és támogatni. Az első néhány tanuló esetében pedig feltételezhetjük, hogy már aktívan részt vettek az 1900-as párizsi világkiállításra szánt porcelánok elkészítési munkálataiban. Munkáskérdés: mesterek és segédek A 19. század utolsó harmadának évtizedeiből meglehetősen keveset tudunk a gyárban alkalmazott munkásokról. Ahogy korábban már említettük, a magyar állam által alapított Herendi Porcelángyár Részvénytársaság a hazai, szakértelemmel kevésbé rendelkező munkásság hiánya miatt külföldről, elsősorban a csehországi területekről igyekezett szakmunkásokat verbuválni. A külföldi illetőségűek pontos számát nem ismerjük, így azt sem tudjuk, hogy melyik évben milyen arányban lehettek jelen Herenden. Az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. alig három éves működéséről még kevesebb forrás áll rendelkezésünkre, és ezek között sincs említés az alkalmazottak számáról és összetételéről. Mindkét korszak esetében elképzelhető, hogy a megrendelések hiánya, s az ebből fakadó kényszerleállások miatt a remélt külföldi mesterek 49 50 51 49 VeML XI.46.b.aa. 25. tétel. 1898. 50 Keramische Rundschau 1909. 11.250. 51 A thüringiai Sonneberg városának szakiskolájában (Sonnenberger Städtische Industrielschulen) az 1908/1909. tanévben például egy 98 fős osztály indult, amelyből 10 helyet tartottak fenn lányok számára. A tandíj a fiúk számára 120, míg a lányoknak 25 márka volt egy évre. 34
