Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
IV. A porcelánmanufaktúra újjáalapítása és az első évek nehézségei
*+\. IV. A PORCELÁNMANUFAKTÚRA ÚJJÁALAPÍTÁSA ÉS AZ ELSŐ ÉVEK NEHÉZSÉGEI A millennium éve nemcsak az ország, hanem Farkasházy (Fischer) Jenő szempontjából is rendkívül meghatározó volt. A csődbe jutott herendi vállalkozást értékesíteni kívánó magyar állam az ekkor már komoly szakmai hírnévvel rendelkező Farkasházy (Fischer) Jenőt kereste meg, hogy a manufaktúra megvételéről tárgyaljon. Fischer Mór unokája ekkor még az Ungvári Porcelán- gyár Rt. műszaki igazgatójaként utazott a fővárosba, ahol rövid tárgyalásokat követően, 1896 szeptemberében aláírta az adásvételi szerződést.43 E szerint 85 ezer forintért, - amelyből 60 ezer az ingatlanok, míg 25 ezer az ingóságok megállapított ára volt - került a Herendi Porcelángyár a tulajdonába. Míg három évvel korábban az állam a háromezer forintos előlegét kevésnek találta, addig most ötezer forintot elegendő fedezetnek nyilvánított. A maradék 80 ezer forint visszafizetését, - amely egyben az előd hitelállományát jelentette- a vevő teljes egészében átvállalta. A hitelező magyar állam az új tulajdonost támogatásáról biztosította, így hajlandó volt ezt az adósságot kölcsön címén meghatározatlan időre a vevőnél hagyni. Az új tulajdonos ugyanakkor kötelezte magát, hogy az általa átvállalt hitelek kamatait és egyéb járulékait időben befizeti a magyar királyi kincstár felé. Mindez azt jelentette, hogy a vevő a komoly és rövid határidős tartozások törlesztése helyett, az induló tőke előteremtésével foglalkozhatott. Farkasházy (Fischer) Jenő a saját és családja számára is oly fontos porcelángyárért tehát hajlandó volt egy komoly adósságot is magára vállalni, és az ezzel járó, előre nem látható nehézségekkel hozzákezdeni a termelőmunkához. Tervei jelentős beruházásokról, minőségi átalakításokról szóltak, amelyhez természetesen komoly tőkére lett volna szükség. Ezt felmérve az első hónapokban elsősorban hitelekhez próbált jutni. Legfőbb hitelezője úgy tűnik a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank volt, azonban ügyleteik közül csak egyes apró részletek ismertek. Szerencsére azonban megmaradtak a hitelfelvevő 1897. évi tranzakcióinak kimutatásai, amely szerint a tulajdonos egy esztendő alatt majd 43 VeML XI.46.b. aa. 1. tétel. A gyár átvételével kapcsolatos iratok. 29
