Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
II. A Porcelánmanufaktúra a 19. század utolsó évtizedeiben - Az első részvénytársaság
vagy pedig a császárvárosba címezték.24 Bécsben ez idő tájt Fischer Sámuel, Emst Wahliss,25 illetve az udvari szállítói címmel rendelkező Albin Denk porcelánkereskedő cégekkel álltak kapcsolatban.26 Elképzelhető persze, hogy ezek a cégek aztán más európai országban is értékesítették az általuk megrendelt dísztárgyakat. A vámszövetségen belül azonban a viszonteladók által kínált termékek mellett a legfontosabb és leginkább óhajtott értékesítési módot továbbra is a személyes megrendelések jelentették. Mindezek alátámasztják a Részvénytársaság azon gazdaságfilozófiáját, amely szerint a kisszámú művészeti alkotás helyett a széles körben terjeszthető használati porcelánokra és agyagedény tárgyakra helyezték a hangsúlyt. így szállítottak például 1891 decemberében Ferenczy Károly veszprémi gyógyszerésznek 50 darab gyógyszertartó fedelet vagy a következő év szeptemberében a sepsiszentgyörgyi tápintézetnek 240 lapos tányért.27 Természetesen egyedi igényeket sem utasítottak vissza, így korábbi, nagysikerű alkotásokat is készítettek, például Forgách Gizella és Széchenyi Elsa grófnők illetve gróf Esterházy Ferenc számára.28 A vásárlók és érdeklődök társadalmi státusza a korábbiaktól eltérően jelentősen szélesedett, hiszen a hazai arisztokrácia mellett - köszönhetően a gyártott termékeknek - egyre nagyobb számban jelentek meg polgárosodó tisztviselők, iparosok és kereskedők. Jelenlétük a mindennapok során is érzékelhetővé vált, hiszen különösen a nyári hónapokban egyre többen igyekeztek meglátogatni a herendi gyárat. Ne gondoljunk itt napi több száz emberre, hiszen a korabeli közlekedési viszonyok, utazási szokások valamint az anyagi lehetőségek miatt a heti hat-nyolc látogató is jelentősnek számított a fővárostól több mint száz kilométerre fekvő faluban. Az érdeklődők regisztrálását a gyár 24Hüttl Tivadar (1841-1910) nagykereskedő és porcelángyáros 1865-ben vette át apja kereskedését és azt a következő évtizedekben az egyik legismertebb céggé fejlesztette. A fővárosi kereskedelmi élet meghatározó személyisége volt, ezt bizonyítják szakmai és társadalmi szerepvállalásai. Többek között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, az Országos tagja és a Budapesti Kereskedelmi Testület elnöke is volt. mst Davis Wahliss (1837-1900) Az 1860-as évek végén nyitotta meg porcelánüzletét a Kártnerstrassén. Sikeres üzletvezetésének köszönhetően 1879-ben egy ötemeletes áruházat építetett a 17. számú telken, amelynek homlokzatát porcelánok díszítették. Emst Wahliss megbecsültségére jellemző, hogy a nyitó ünnepségen maga, I. Ferenc József császár is megjelent. Bécsi üzlete a következő években is jól jövedelmezett, ennek köszönhetően több városban, így az 1880-as évektől például Londonban is voltak lerakatai. 1900-ban bekövetkezett halála után vállalkozását fiai folytatták tovább. 26 A cég története 1702-ig nyúlik vissza, ekkor az egykori bécsi jéggödör területén egy fazekas műhelyt alapított Albin Denk, majd nem sokkal ezután első kereskedését is megnyitotta a belvárosi Petersplatzon,. Miután az üzlete jól jövedelmezett az 1890-es években átköltözött mai helyére, a Graben 13. szám alá. Az Albin Denk cég a 19. század közepétől a Birodalom egyik legnagyobb díszműáru értékesítője lett, ehhez nagyban hozzájárulhatott udvari szállítói címe is. 27 VeML XI.46.a.bb. I. 22. tétel. Számlakönyv 1890-1892. 28 VeML XI.46.a.bb. I. 22. tétel. Iparegyesület bizottsági 25 A cégalapító Carl E 18
