Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
II. A Porcelánmanufaktúra a 19. század utolsó évtizedeiben - Az első részvénytársaság
A Fischer-fiúk hosszas előtanulmányok és több éves szakmai tapasztalattal a hátuk mögött vették át apjuk örökségét. Hamar megállapodtak abban, hogy a gyár termelési és kereskedelmi ügyeit felosztják egymás között. A Sámuel vezette, nem kis becsvággyal rendelkező utódok gazdaságpolitikája némileg eltért apjuk filozófiájától. A hangsúly esetükben ugyanis a korábbi sikereket jelentő egyedi, művészi minták és megrendelések helyett a mennyiségi mutatók felé tevődött át. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az idő és munkaigényes kézi festésű porcelánok helyett mázas porcelánokat vagy keménycserepekre festett motívumokat készítettek. A művészi alkotást, az egyedi tartalom létrehozását már nem tartották többé jövedelmezőnek, a nagy haszonnal kecsegtető tömegtermelés kísértése megszédítette az utódokat. A várt eredmények azonban elmaradtak, így a Fischer-fiúk hamarosan kénytelenek voltak belátni az apjuk által következetesen tartott irány helyességét. A bizonytalan célok és a folyamatos pénzügyi hiányok rr iatt ezekben az években többször kényszerültek kölcsönfelvételre, ám mindezek ellenére sem sikerült elkerülniük a csődöt. A teljes összeomlás megakadályozása érdekében a magyar állam 1884-ben megvásárolta a gyárat, és még ugyanebben az évben egy részvénytársaságot hozott létre az alkotóműhely működtetésére. A Fischer utódok ezzel egy időben végül visszatértek szülővárosukba, ahol megalapították a tatai Fischer Mór fiai Porcelángyárat. Az első részvénytársaság A csődbe juttatott gyárat az 1884. január 20-án kelt adásvételi szerződés értelmében a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium annak ingó és ingatlan vagyonával együtt vásárolta meg Fischer Sámueltől.15 Az állam által a gyár irányítására életre hívott Részvénytársaság alaptőkéje 150 ezer osztrák értékű forint volt, amely 150 darab, egyenként 1000 forintos részvény formájában oszlott meg. A 12 évi adómentességre és kamatmentes kölcsönre jogosult Herendi Porcelángyár Rt. vezető testületébe a főváros gazdasági és politikai életében közismert személyek kaptak meghívót.16 Az igazgatóság a 15 VeML XI.46.a. bb. 1. tétel. A Herendi Porcelángyár Rt. Alapszabálya. 16 Az igazgatósági tanácsban helyet kapott többek között Lukács Béla, későbbi kereskedelemügyi miniszter, az 1900. évi párizsi világkiállítás kormánybiztosa, Wahrmann Mór országgyűlési képviselő, magánbankár, Hüttl Tivadar nagykereskedő, később a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, gróf Zichy Jenő, politikus, az Országos Iparegyesület elnöke, Fáik Zsigmond az Országos Ipartanács elnök-helyettese, a Budapesti Könyvnyomda Rt. elnöke valamint idősebb és ifjabb gróf Batthyány Géza. Rajtuk kívül a felügyelőbizottságban olyan ismert személyek neve szerepel még, mint Adler Mór festőé vagy éppen Hauszmann Alajos építészé. Az állam által támogatott részvénytársaság vezető testületébe tehát kivétel nélkül országosan ismert gazdasági és politikai szereplők kerültek. 15
