Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
I. A Herendi Porcelánmanufaktúra alapítása
Herend egy csapásra ismert lett nemcsak itthon, hanem Európa-szerte. Ez az ismertség és a gyárral szemben támasztott minőségi követelmények természetesen változtatást követeltek a gyártási módszerekben is. Esterházy Károly főispán ennek biztosítására a párizsi Rothschild-háztól kért és kapott 25 ezer ezüst forint kölcsönt, amelyet teljes egészében a porcelángyár szakmai fejlesztésére fordítottak. A sikerek természetesen nem maradtak el, így például az 1846-os hazai ipari kiállításon ismét aranyéremmel jutalmazták Fischer Mór porcelánjait. Az 1848/49-es szabadságharc és a változó európai politikai és gazdasági események egy rövid időre visszavetették a gyár fejlődését, azonban az 1851- ben megrendezett első világkiállítás kellő motivációt jelentett Fischer számára. A londoni Kristály Palotában tartott seregszemlén mintegy 15 ezer kiállító mutatta be termékeit, köztük Herend is. A szakmai és erkölcsi elismerések közül kétségkívül a legmegtiszteltetőbb Viktória angol királynő megrendelése volt. Az uralkodó tetszésnyilvánítása komoly európai visszhangot váltott ki, olyannyira, hogy a mai napig a „Queen Victoria” az egyik legkedveltebb minta a vásárlók körében. A siker, úgy tűnt töretlen marad, hiszen két évvel később a New York-i Nemzetközi Ipari Kiállításon újabb első díjat nyert, sőt néhány napon belül az összes kiállított tárgy elkelt. A következő elismerésre sem kellett sokat várni, hiszen 1855-ben a párizsi világkiállításon immár legfőbb esélyesként első díjat nyert a herendi porcelán. Az újabb nemzetközi elismerést követő sajtóvisszhang következményeként ismert hazai és európai személyiségek kerültek kapcsolatba Fischer Mórral, így 1857-ben például a német természettudós, Alexander von Humboldt lelkesen mondott köszönetét a születésnapjára küldött művészi alkotásokért.7 Az érdeklődés növekedésével természetesen a megrendelések száma is emelkedett, ami újabb befektetéseket kívánt a magánvállalkozástól. Az európai nagy porcelángyáraktól eltérően Herend mögött ekkor sem állt állandó, biztonságot jelentő állami támogatás, így a tőkeszegény magyar gazdaságban folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzdött. Emiatt hazai és bécsi hitelintézeteknél, bankoknál igyekezett megfelelő kölcsönökhöz hozzájutni. A financiális problémák okozta bizonytalanság szerencsére nem látszott meg az elkészült termékek minőségén, ennek bizonyítéka, hogy 1862-ben Londonban, majd öt évvel később Párizsban újabb értékes elismerésekkel gazdagodott a vállalkozás. A Szajna parti városban megrendezett grandiózus világkiállításon Herend ezüstérmet, míg tulajdonosa és művészeti vezetője a francia becsületrend tiszti keresztjét kapta. A nemzetközi díjak mellett I. Ferenc József császár a magyar nemesi cím odaadományozásával ismerte el Fischer Mór múlhatatlan érdemeit. 7 Veszprém Megyei Levéltár, A Herendi Porcelángyár iratai (a továbbiakban: VeML XI.46.) VeML XI.46. a.aa.I. 53. tétel. Alexander von Humboldt köszönőleve.
