Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)

I. A Herendi Porcelánmanufaktúra alapítása

A gyár tulajdonosa atyja, Fischer Wolfgang és az atyai ház (Wolfhaus) emléke előtt tisztelegve a farkasházi előnevet választotta maga és utódai számára.*

Az idősödő mester az 1860-as évek végétől egyre nagyobb szerepet szánt fiainak a vállalkozás működtetésében. Bár a piaci viszonyok és a gazdasági körülmények nem változtak jelentősen, mégis a Fischer család komoly aggodalommal tekintett a következő évtized felé. Fischer Mór több kérvényt is intézett a magyar államhoz, hogy kölcsönnel vagy támogatással igyekezzenek segíteni a világhírű gyár prosperitását. Azonban, ahogy az esetek többségében eddig, így most is alig érkezett pozitív válasz. A termelés az állami támogatás hiányában sem állhatott le, hiszen a vállalkozás teljes energiával az 1873-ban esedékes bécsi világkiállításra készült. A Fischer Mór és fiai által bemutatott dísztárgyak és étkészletek végül elnyerték mind a zsűri, mind a közönség tetszését, azonban mielőtt ebből jelentősen profitálhattak volna egy nem várt esemény rázta meg a birodalmat és Európát. 8

8 Közli: Bállá 2003:287.

12