Levéltárismertető - Vezető az állandó kiállításhoz - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 23. (Veszprém, 2011)

9

szintén megmaradtak, de ezeket a nemesi közgyűlés iratanyagától elkülönítve kezeljük. ♦ A köz- és kisgyű- lési iratok (acta congregationaliá) 1848-ig terjedő része 542 doboznyi mennyiséget tesz ki. Az 1720-tól induló iratsorozat a XVIII. század első felében még igen hiányos. Az iratok 1828-ig a közgyűlések időpontja szerinti rendben, ezt követően pedig a közgyűlési pontok januártól-decemberig egy számsort alkotó rendjében követik egymást, többnyire teljes sorozatot alkotva. Ezek az iratok elsősorban a közügyekre, a gazdasági és társadalmi életre vonatkozó adatokat tartalmaznak. ♦ Adatgazdagsága és a családtörténeti kutatásban elfoglalt előkelő helye miatt kiemelt figyelmet érdemel a nemességi iratok csoportja. Ennek első sorozatát a megyei közgyűlés előtt 1713—1768 között lefolytatott nemességvizsgálati eljárások jegyzőkönyvei és a vizsgálathoz mellékelt családi oklevelek, tanúvallomások iratai alkotják. Egy következő sorozatba tartoznak a vármegyében kihirdetett nemesek névjegyzékei a családnevek betűrendjében. Az iratanyag harmadik sorozatát a vármegyei nemesség 1647—1846 között keletkezett összeírásai alkotják. ♦ A helytörténetírás fontos forrását alkotják az 1765—1848 között keletkezett úrbéri iratok. Veszprém megye 128 településén

készült urbárium, amelyek jól dokumentálják a korabeli lakosság gazdasági, társadalmi viszonyait és jogállását. Köztük találhatók a községek úrbéri 9 kérdőpontra adott feleleteinek jegyzőkönyvei (1768—1782) és telepítési szerződéseik. ♦ Fennmaradt nagy számuk miatt is jelentős sorozatot alkotnak a határjárások, amelyek egy-egy település, birtok határainak megállapítását, kijelölését szolgálták. Forrásértéküket növelik a vizsgálatok lefolytatásakor keletkezett tanúvallomások. ♦ A vármegyében végrehajtott összeírások igen hiányosan maradtak meg. Közülük jelentősek az 1715- ös, 1720-as országos adóösszeírások, az 1780/1781-es lélekösszeírás és az 1848-as országos zsidó összeírás vármegyei adatsora. ♦ Kiemelkedő jelentőségűek a végrendeleteket és az osztályleveleket tartalmazó egységek. A vármegyei levéltárban mintegy 560 kis- és köznemesi, városi polgári végrendelet maradt fenn, melyek közül az első 1615-ben kelt, de többségük a XIX. század második feléből származik. ♦ Az osztálylevelek a vármegyei nemesi lakosság birtokmegosztási és öröklésére vonatkozó iratait tartalmazzák, köztük a megosztandó javak összeírásait és végrendeleteket. ♦ A közgyűlésektől elkülönülő vármegyei törvényszék (sedria) előtt zajlott polgári perek 1612-től csak töredé-