Levéltárismertető - Vezető az állandó kiállításhoz - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 23. (Veszprém, 2011)
10 késén, 1700—1848 közötti időszakból azonban csaknem teljes egészében fennmaradtak. Az iratokat öt időrendi sorozatban, azon belül a fel- és alperesek ABC-rendjében őrizték, és korabeli hely- és személynévmutatóval tették kereshetővé. A nemességvizsgálatokat 1768 után peres eljárás keretében folytatták le a vármegyei törvényszékek. Veszprém megyében az 1774—1807 évekből maradtak fenn az ún. nemesedési perek. A megyei települések úrbéri perei szintén a törvényszék iratai közt kialakított külön sorozatban találhatók. Az 1737-1848 között lefolytatott úrbéri pereket a települések szerint csoportosították. Fennmaradtak az alispánok, illetve a járási főszolgabírák előtt zajlott szóbeli bírósági eljárások 1819—1847 között keletkezett iratai is. ♦ A rendkívüli események idején a vármegye által az ügyek hatékonyabb megoldása céljából felállított bizottságok (deputatio) iratai közül fennmaradtak a francia háborúk idején működött állandó bizottmányok és az 1831-es koleradeputáció iratai, amelyek részletesen dokumentálják a korabeli eseményeket. Ugyanez vonatkozik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt működött Állandó Bizottmány fennmaradt irataira is, amelyek legértékesebb részét a nemzetőr- és honvéd- újonc-összeírások, valamint a haza védelmére felajánlott adományok összeírásai alkotják. ♦ Az önkényuralom időszakából alig maradtak fenn iratok, ráadásul a vármegyei közgyűlések felfüggesztésével a jegyzőkönyvek sorozata is megszakadt Az 1867—1871 közötti időszak bizottmányi, majd 1872—1949 között a vármegyei Törvényhatósági Bizottság (közgyűlés) jegyzőkönyvei teljes sorozatot alkotnak. A polgári kori iratanyag azonban gyakorlatilag hiányzik. Veszprém megye alispáni irataiból pedig csupán a segédletek maradtak meg. ♦ Veszprém megye korabeli öt járásának (devecseri, enyingi, pápai, veszprémi, zirci), valamint az 1950-ben Zala megyétől ide csatolt balatonfüredi és sümegi járás főszolgabíráinak 1945 előtti iratai többnyire az iparhatósági nyilvántartásokat és a katonaállítási lajstromokat őrizték meg. Némi közigazgatási irat csupán a pápai és a zirci főszolgabírák levéltáraiban maradt fenn. ♦ Veszprém vármegye levéltárának további nagy és igen gazdag forrásértékű iratanyaga a családtörténeti kutatás elsődleges forrását jelentő felekezeti anyakönyvi másod- példányok 1828—1895 közötti sorozata, amely a történeti Veszprém megye területére vonatkozóan teljesnek mondható. Igen jelentős a Veszprém megyei erdőgazdálkodás 1874—1957 közötti történetét kitűnően dokumentáló erdészeti üzemterv-gyűjtemény, amely gazdag térképanyagot is tartalmaz.
