Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Zsoldos Attila: A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN(Az „óriás” És az „Átlagos” nagyságú megyék kérdése)
Zsoldos Attila ilyen, alárendelt helyzetben lévő várispánság ispánjára vonatkozik Szent István azon törvénye, amelyben a valamely vár élére állított szolga tanúbizonysága értékének szabályozásáról olvashatunk.24 A megyei intézmény eredete, a létrejöttében szerephez jutó esetleges idegen minták azonosítása számos vitát váltott ki a magyar történetíráson belül, s több kérdésben még ma sem látunk tisztán. A két világháború közötti magyar történetírás képviselői körében uralkodónak számított az a nézet, amely német (frank) mintákat követő intézményt látott a vármegyében. A második világháborút követően viszont a megyei intézmény esetleges szláv előzményeinek keresése és hangsúlyozása került előtérbe, ami mellett a legfőbb érvként azt hozták fel, hogy a megyével kapcsolatos magyar szavak egy része, mint például maga a „megye” szó, illetve az „ispán” kifejezés - kétségtelenül, illetve (az utóbbi esetében) nagy valószínűséggel - szláv jövevényszó a magyar nyelvben.25 A tekintetben azonban már megoszlottak a vélemények, hogy a megye szláv előzményei vajon a dunántúli pannonszlávokhoz, az Erdélyből és az Alföld délkeleti szegletéből kimutatható bolgárszlávokhoz vagy netán az ország északnyugati részén továbbélő morvaszláv csoportokhoz köthetők-e. A mai magyar történetírás képviselőinek többsége mindkét elmélet igazában kételkedik. A megye keleti frank (bajor) eredetét az teszi valószínűtlenné, hogy az első ezredforduló Magyarországának viszonyai nyilvánvalóan jóval kezdetlegesebbek lehettek, mint a korabeli németországiak, így egy ottani minta egyszerű átvétele aligha eredményezett volna működőképes intézményt. A különböző szláv előképek esetében viszont az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy a szóba jöhető szláv intézményeket éppen a magyarok pusztították el a Kárpátmedence elfoglalásával szükségképpen együttjáró harcok során, s annak feltételezése, hogy ezek jó száz évvel később mintegy varázsütésre mégis újjáéledtek, meglehetősen képtelen gondolatnak tűnik. Keleti frank (bajor) és szláv hatások kétségtelenül érhették a kiformálódó megyeszervezetet, ám ezek megmaradtak felszíni hatásoknak. Arra, hogy a magyar megyeszervezet eredetének kutatásakor a kérdéskör egyetlen elemének kiragadása milyen bizarr eredményre vezethet, az egyik legkorábbi megye, a már 1009-ben említett Visegrád példája figyelmeztet. A helynév kétségtelenül szláv,26 a vár, amelyet jelölt, egy római castrum részleges helyreállításával épült meg,27 a vár pedig iráni eredetű magyar szó,28 Visegrád vármegye ugyanakkor mégis sajátosan magyar intézmény volt, amelynek szláv eredeztetése épp oly komolytalan 24 Sancti Stephani decretomm liber secundus c. 16.: Si quis servorum curti regali aut civitatiprefi- citur, testimonium eius inter comites recipiatur-Závodszky (1904) 155., vö. Zsoldos (2001a) 50. 25 Kniezsa (1955) I. 333-334. és 224-226., vö. még Kristó (1988) 31. és 47. 26 Kiss (1988) II. 768. 27 Soproni (1954). 28 MESz III. 1090. 304
