Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Zsoldos Attila: A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN(Az „óriás” És az „Átlagos” nagyságú megyék kérdése)
A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN kísérlet lenne, mint esetleges római vagy iráni gyökereinek keresése. A mai magyar történetírásban uralkodó véleménynek számít, hogy a megyei intézmény alapvetően a belső fejlődés eredménye, egyszerűen azért, mert mindazon esetekben, amikor forrásaink némi támpontot nyújtanak valamely megye kialakulásának vizsgálatához, a megye előzményeként a magyar törzsi arisztokrácia egy-egy képviselőjének uralmi körzete jelenik meg. Igaz, alig néhány ilyen eset ismert, s ráadásul, mint látni fogjuk, valamennyi a megyék egy jól körülhatárolható, sajátos csoportjára vonatkozik. A korai Csanád megye bizonyosan azonos volt Ajtony egykori hatalmas „országáéval,29 történetírói viták miatt bizonytalanabb, de mégiscsak alapos okkal feltételezhető kapcsolat kereshető Koppány uralmi területe és az 1009-ben említett Kolon megye,30 a kabar törzsfői szállásterület és Újvár megye,31 a Gyulák és az erdélyi Fehér megye között.32 A példák száma tehát csekély, ám az mégis csak elgondolkodtató, hogy ott találjuk közöttük egyfelől Szent István valamennyi név szerint ismert belföldi riválisát (Koppányi, Gyulát és Ajtonyt), továbbá az egyetlen olyan törzsföt, akiről bizonyosan tudjuk, hogy harc nélkül meghódolt Istvánnak (Aba Sámuelt vagy elődjét). Első pillantásra olybá tűnhet, hogy Koppány kilóg a sorból, hiszen ő nem volt törzsfő, csak szeretett volna - István helyébe lépve - azzá válni. Csakhogy a terület, amely felett hatalmat gyakorolt, törzsfői méretű volt. Somogy és Zala megyék mellett ugyanis hozzá kell még számítanunk a Drávántúl nyugati részének a Száváig terjedő területét (azaz a későbbi Varasd és Körös megyéket, valamint egy keveset Zágráb megyéből is). A jelenség abban leli magyarázatát, hogy Koppány apja, Tar Szerénd a 955-ben, az augsburgi vereség után kivégzett Bulcsú törzsfő területét kapta meg Taksonytól annak fejében, hogy az átengedte a fejedelmi széket Taksony fiának, Gézának.33 Egyes megyék tehát bizonyíthatóan (mértéktartóbban fogalmazva: szerfelett nagy valószínűséggel) törzsfői uralmi területekkel voltak kapcsolatban, azoknak, legalábbis földrajzi szempontból, közvetlen utódai voltak. Ez a megállapítás azonban nyilvánvalóan nem lehet igaz valamennyi korai megyére, hiszen Szent István idejében minimálisan 12 megyével kell számolnunk - ténylegesen azonban ennél feltehetően valamivel több lehetett a valóságban34 ennyi törzsfő pedig még akkor sem lehetett egyidejűleg, ha egyfelől feltételeznénk, hogy Szent István idejében még minden törzs (a maga törzsfőjével az élén) önálló entitásként létezett, másfelől három kabar törzzsel 29 Zsoldos (200 la) 44. 30 Zsoldos (1998a). 31 Györffy (1963-) 1. 41^12. 32 Györffy (1963-) I. 104—105. 33 Minderre bővebben lásd Zsoldos (1998a). 34 Zsoldos (2001a) 49. 305
