Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Siptár Dániel: Kolostoralapítások és szerzetesi lelkipásztorkodás a veszprémi egyházmegye török alól felszabadult részein
Kolostoralapítás és szerzetesi lelkipásztorkodás ... megtétele után, 1696 májusában a rend osztrák-magyar tartományának provinciálisa mérnök rendtagokkal és a leendő kolostor élére szánt Steyeri Wilibald atyával a helyszínre jött, és a terület megszemlélése után az uradalomban szóba jöhető helyek közül Mórt választotta letelepedés céljára. A döntés oka a település kedvező fekvése volt, kisszámú, szegény lakossága ugyanis mindössze néhány református családból tevődött össze ekkor. A telepítés egyik fő célja ugyanakkor éppen a környék rekatolizációja volt. A földesúr ezért hamarosan elvette Mór középkori templomát a reformátusoktól, ahol 1696. szeptember 8- án Wilibald atya meg is tartotta az első misét.26 Ez az épület szolgált azután a kapucinusok által ettől az évtől vezetett plébánia templomául, míg a rendház saját temploma 1701-re épült fel a település akkori határában.27 Ez a megtelepedés tehát a térítő szándékú földesúri telepítések típusába sorolható, amely a 17. században a Királyságban, illetve a 18. században az egész országban jellemző volt,28 de épp az itt vizsgált korszakban ritkaság számba ment, mivel békés körülményeket és megállapodott birtokviszonyokat igényelt. Ez a felszabaduló országrészen 1695/96-ban még csak a Hochburgok- hoz hasonló, újonnan adományt nyert birtokosok esetében valósult meg.29 Röviden utalni szeretnék még a Segesden történt sikertelen ferences megte- lepedési kísérletre. Segesd a középkorban jelentős ferences kolostor volt, amely a mariánus rendtartomány pécsi őrségéhez tartozott. Mivel a pécsi őrséget 1537-ben a zágrábival egyesítették, a ladiszlaita rendtartomány pedig 1661-ben 26 A megtelepedés éveként az irodalomban 1695 szerepel Jenei (1977) 72., Erdős (2002) 44., 210-211., 222., Frey (1945) 5-6., Károly-Nyirák(1877) 313-314., Németh(1977) 16., Rupp (1870) 250. Takács Ince azonban, aki egyedül említi a kapucinus atyák terepszemléjét, ez utóbbit pedig a bécsi kapucinus krónika alapján 1696. május 17-re teszi, a megtelepülést 1696-hoz köti. T akács-Pfeiffer (2001) 159-161., 427., 603. A református templom elvétele pedig biztosan erre az évre tehető. Jenei Károly eredeti iratra hivatkozva 1696. augusztus 28-át jelöli meg ennek időpontjaként (72.), a Freynél (6.) és Erdősnél (211.) szereplő 1695. szeptember 8. mint az első mise napja pedig lehet pusztán a látszólagos ellentmondás kiküszöbölésére tett próbálkozás is. Ebből valószínűnek tűnik, hogy a kapucinusok csak a végrendeletet követő évben érkeztek Mórra, ugyanakkor nem lehet kizárni azt sem, hogy Takács hibás adatot közöl, és a templom katolikusoknak adása csak a szerzetesek megérkezése után egy évvel történt. Károly (1896-1904) IV. 415. bizonytalanul 1694-et, 1695-öt és 1696-ot egyaránt említi. 27 Takács-Pfeiffer (2001) 160-161., 303., 764., Frey (1945) 6-7., Károly-Nyirák (1877) 313-314., Károly (1896-1904) IV. 416., 424-M25., Erdős (2002) 212., 214-217., Rupp (1870) 250., Vadász (1977) 78. 2S Egy-egy kiragadott példa: Batthyány (I.) Ádám az 1630-as évektől a birtokain kifejtett rekatoli- zációs törekvései megkoronázásaként 1648-ban ferences kolostort alapított a már 1641-től nála Németújváron élő mariánus tartománybeli rendtagok számára. Koltai (2002) 80-83. Károlyi Sándor az 1725-ben kelt alapítólevelével hasonló céllal és módon telepítette le a piaristákat Nagykárolyban, mint Johanna Hartmann Móron a kapucinusokat. Az intézmény végül 1727-ben alakult meg. Hám (1896) 13-27. 29 Városi körülmények között példa ilyenre a pécsi kapucinusok megtelepítése Máthai Visa János pécsi kanonok által 1698-ban. Siptár (2009) 190-191. 75
