Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Bilkei Irén: Hiteleshelyek a veszprémi egyházmegyében a középkorban és a kora újkorban
Hiteleshelyek a veszprémi egyházmegyében a középkorban és a kora újkorban vasvári káptalant - egyáltalán nem mondható jelentéktelennek. A kapomaki oklevelek nagy száma arra utal, hogy az ott működő hiteleshely már korán bekapcsolódott a megye jogéletébe.45 A két konvent Mohács előtti okleveleiről teljes feldolgozás hiányában csak annyi mondható el, hogy az eddigi tapasztalatok szerint mind formájukban, mind tartalmukban teljesen hasonlóak a többi bencés konvent középkori okleveleihez.46 Jegyzőkönyv ebből az időből nem maradt fenn, de az egyik 16. századi zalavári protocollumba 1478 és 1511 közötti oklevélszövegeket másoltak be. A zalavári és a kapornaki konventek működéséről 1527 és 1575 között a Zala Megyei Levéltárban mintegy 2500 oklevél, illetve négy kötetnyi jegyzőkönyv tanúskodik.47 A hiteleshelyi működést szabályozó későközépkori törvények, Mátyás 1486. évi Decretum Maius-a, Jagelló Ulászló 1492. és 1498. évi törvénycikkei és Werbőczy Hármaskönyvének vonatkozó részei a 16. század első felében is érvényben voltak.48 A hiteleshely belső tevékenysége a 16. században is a valamilyen jogügyletnél való tanúskodást, illetve az erről szóló, autentikus pecséttel ellátott oklevél kiállítását jelentette. A két konvent Mohács utáni évtizedekből jelenleg fennmaradt oklevelei számából csak megközelítőleges következtetéseket vonhatunk le kancelláriájuk forgalmáról, mert a kiadott okleveleik száma nem ismert és nem maradt fenn sem pecsételési, sem taxalajstrom. Ezen felül a két konvent levéltárában ma meglévő oklevelek nagyobb része a hozzájuk intézett mandátum a rajtuk olvasható jelentésfogalmazvánnyal. A hiteleshelyi munka irányítója a konventeknél ebben a korban is a custos volt, az oklevelek kiállításáért pedig a priorral együtt volt felelős. A munkában ténylegesen résztvevő szerzetesek neveit a jelentésekből, illetve azok fogalmazványaiból lehet összeállítani. Névsorukat végignézve megállapítható, hogy mindkét konventnél a Mohács utáni időszakban is volt elegendő számú szerzetes a hiteleshelyi tevékenység elvégzéséhez. A jegyzőket, akik a bencés konventek szokása szerint többnyire világi írástudók voltak, külön is érdemes megemlíteni.49 50 A monostorban meglévő levéltárról már a középkorból van adatunk, 1548- ban pedig sacristia sive conservatorium néven említik a levéltárat, ahol őrzik az okleveleket. A korban már protocollumnak nevezett jegyzőkönyvekből négy 16. századi kötet maradt fenn, amelyeket valószínűleg a 18. századi rendezés során köthettek egybe, ekkor kerülhettek az egyik zalavári jegyzőkönyvbe Mohács előtti lapok is.5(1 45 Holub (1929). 46 Szovák (2001). 47 Bilkei (2009) 97. 48 Papp (1936) 74-75. 49 Bilkei (2009) 100-101. 50 Lásd fentebb. 63
