Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Szántay Antal: II. JÓZSEF GONDOLATAI A VÁRMEGYÉKRŐL
II. JÓZSEF GONDOLATAI A VÁRMEGYÉKRŐL gondolataiként („Begriffe”) azonosított dokumentum abból a célból, hogy az ország „célszerű berendezkedését” meghatározhassa.'7 Hogy Magyarország „beteg”, alkotmánya rossz, ez megnyilvánul gyenge teljesítőképességében, az ország lassú gazdasági fejlődésében: „még ha valójában nem is gyengül, de ahhoz képest, ami korábban volt, és Európa más felvilágosult államaihoz viszonyítva mégsem növekszik olyan mértékben, ahogyan azt helyzete indokolná és lehetővé tenné". A felelősség ezért a nemességet terheli, amely szabadsága ürügyén” minden változtatást megakadályoz. így a kormányzat erőfeszítései hatástalanok: „elég időt, fáradságot, türelmet és nyugalmat emésztettek föl, és mégis csak apró, alig észrevehető lépésekhez vezettek” - így értékeli a reformtevékenység eredményét a szerző. A nemesség, amelynek létszámát a dokumentum meglehetősen alacsonyra, 30000 családra becsülte,"4 teljes mértékben uralma alatt tartja az országot. A király, „aki bizonyosan semmi mást, mint a közjót és a nemzet felemelkedését tartja szem előtt”, erősen korlátozott a törvényhozó hatalomban. A nemesség a szabadságra hivatkozik, amely azonban valójában nem más, mint „korlátlan függetlenség", és ellenáll minden rendeletnek, anélkül, hogy valamit is megértene belőle. A királynak az sem segített, hogy majd’ három évtizede nem tartottak országgyűlést. A nemesség a vármegyékben tartja gyűléseit, amelyek törvényhozó testületként „nem csupán az egész törvényhozást, minden alapjogot érintően, de minden politikai, kereskedelmi, katonai és gazdasági ügyben” is dönteni akar, minden rendelkezést felülvizsgál, elfogad vagy elvet. így az országban valójában 60 kis országgyűlés működik,17 18 19 minden megye úgy tesz, mintha önálló ország lenne. Semmit sem határoznak meg és hajtanak végre azonos módon, így „Magyarország csak névleg” létezik, csak képzeletbeli egység. Ez a szörnyűséges alkotmány” egyedülálló az egész világon. A kritikus hang iróniába és szarkazmusba csap át, amikor a megyei nemességet jellemzi. Műveletlenül és szűklátókörűén, „elméleti és gyakorlati tudás híján”, veszekszenek a nemesek a megyegyűlésen a fontos ügyekben. A megyei tisztviselők alig jobbak náluk. „Előítéletekkel teltek”, hiszen a megyét sohasem hagyták el, és legjobb esetben is csak közepes képzést kaptak. „Talán csak diákként jártak valamelyik közeli gimnáziumba vagy líceumba.” Ha egyáltalán 17 MOL I 30 2. csomó, föl. 368-385., Nr. 82 (az állag újabb átrendezése óta ez a 3. dobozban található); az előző és a következő idézetek a szöveg különböző helyeiről származnak. A német nyelvű szöveget teljes terjedelmében közlöm a mellékletben. 18 A népszámlálás alapján pontosan ismerjük a nemes férfiak (felnőttek és gyermekek) létszámát: Magyarországon 155 519, Horvátországban 9 782 és Erdélyben 32 316 fő. Arányuk a férfi népességen belül közel 5%. Thirring (1938) 122. és 136. Persze nem tudjuk, hogy a szöveg pontosan milyen értelemben használja a család fogalmát. 19 Valójában 53 megye volt Magyarországon és Horvátországban, valamint - 1784 novemberétől - 11 megye Erdélyben, vö. Szántay (2008). 471
