Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Szántay Antal: II. JÓZSEF GONDOLATAI A VÁRMEGYÉKRŐL
Szántay Antal Ezenközben, 1784 novemberében és decemberében Magyarország és Erdély minden tekintetben a császár érdeklődésének középpontjában állt. Testvérével, Lipóttal folytatott levelezésében megvitatta a népszámlálás miatti kemény fellépését (Lipót először enyhébb bánásmódra intette, majd igazat adott neki), és rendszeresen szó esett a korszak egyik legrémisztőbb eseményéről, a magyar-erdélyi határ mentén fellángolt Horia és Closca vezette felkelésről.15 A felkelés ténye és eseményei csak megerősíthették II. József meggyőződését, hogy minél hamarabb szükséges a legalsó szintig kiépíteni a központosított és szigorúan szervezett államigazgatást. A rend helyreállítására az uralkodó által kinevezett királyi biztosok (Jankovich Antal és Hunyad-Zaránd megyében a leváltott főispán helyére lépő Bruckenthal Mihály) a kerületi biztosok közvetlen elődeinek is tekinthetőek.16 * A kerületi igazgatás bevezetése Magyarországon, ahogyan egy-két évvel később Lombardiában és osztrák Németalföldön, nem illeszkedett a „felvilágosult” reformok megszokott sorába, hanem döntő, bár régóta tervezett, lépés volt annak érdekében, hogy a reformtevékenységben áttörést lehessen elérni. Hosszú- és rövid távú folyamatok olvadtak össze ebben a pillanatban: a modern állam kiépítésére irányuló, évtizedek óta folytonos reformpolitika, amely akkor úgy tűnt, hogy elérte lehetőségeinek határait, valamint az uralkodó lassan érlelődő elhatározása, hogy a kompromisszumokon alapuló, hagyományos politikával szakítson, és a Habsburg Monarchia még bizonyos autonómiával rendelkező országait és tartományait különállásuk és sajátos alkotmányuk feladására kényszerítse. Ez a lépés új teret nyithatott a reformpolitika előtt, amelyben csak a központi — állami — akarat érvényesülhet, és a monarchia az egység és egyformaság racionális rendjében erős állammá alakulhat át. Nem egy részproblémát kellett megoldani, ezen vagy azon a téren némi változást végbevinni, hanem az egészet kellett újjáalakítani, a hagyományos alkotmányt, az igazgatás és a társadalom szerkezetét megváltoztatni. Mindenekelőtt a rossz viszonyokat kell feltárni, „miként a jó orvosnak alaposan meg kell ismernie a betegség állapotát és azt kendőzetlenül bemutatnia". Rendkívül kritikus és szubjektív nézőpontból vizslatja Magyarország alkotmányát a II. József 15 II. József levele Lipóthoz, [Bécs,] 1784. október 31., november 15., 18., december 3., 24., 1785. január 6., 13., és Lipót válaszai II. Józsefnek, [Firenze,] 1784. november 24., december 10., 1785. január 9. Arneth (1872) I. 227-251. és 253-261. 16 A felkelésről szóló számos publikáció közül például korabeli beszámoló Kurze Geschichte (1785), dokumentumok Collectio ordinationum (1790) 148-203., bőséges forrásanyagra támaszkodó korai történeti munka Teleki (1865), modem forráskiadvány Beu (1944), mértékadó magyar nyelvű munka BerláSZ (1952), román szempontú feldolgozás Bogdan (1989), valamint Venturi (1984) vol. 4/2., 690. 470
