Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Dominkovits Péter: Vármegyei vezetők, közigazgatási feladatok a 17. századi Sopron és Vas vármegyék példáján
VÁRMEGYEI VEZETŐK, KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK... családjukat, egzisztenciájukat és birtokaikat féltve, átmenetileg csatlakoztak a fejedelemhez.72 Bethlen első dunántúli hadjáratának (1619-1621) társadalom- történeti folyamatai csupán a hadtörténeti események tükrében ismertek, és ezt nem lehet csupán Vas és Sopron vármegyék tárgyidőszakra vonatkozó irathiányával indokolni.73 I. Rákóczi György Magyar Királyság elleni első hadjáratáról korán értesültek a térség vármegyéi. Ahogy az 1644 márciusi körlevél írta: „nemely varmegyéket, veghazokot el foglalt, az haidusagot maga melle vonta, s az töb varmegyeknekis iria, hog föl üllenek es melleie menienekEsterházy Miklós nádor további királyhüséget kért, és az uralkodó katonai védelmét ígérte. Bár az események a Dunántúlt nem érintették, Vas vármegye rendjei 1645 tavaszán is mustrára készültek a lukácsházi mezőn.74 A kormányzat és a vármegyék politikai kommunikációja cseppet sem korlátozódott a diétákra vagy szélsőségesebb politikai helyzetekre, az ennél jóval sokrétűbb és intenzívebb volt. Ezt példázza Esterházy Miklós nádor egy 1641 augusztusában Sopron vármegyéhez intézett levele. A nádor és főispán az ország egészét érintő politikába ágyazva hangsúlyozta a törvényhatóság számára - mondván a jó békéhez erős ország kell - az újabb 2000 lovas felszerelésének szükségességét és e téren a vármegye kötelezettségét.75 A békekötésekhez és béketárgyalásokhoz az uralkodó - és általa a Magyar Udvari Kancellária - illetve a nádorok folyamatosan kérték a vármegyei képviseletek biztosítását, illetve a vármegyéket érintő újabb oszmán károkozások kimutatását, ugyanakkor - ha gyakran eredménytelenül is - szigorúan tiltották a béke megszegését, és ebben kérték a vármegyei hatóságok közreműködését. Veszprém vármegye 1651. november 6-án Pápán megtartott közgyűlésén például Káldy Péter alispánt és Sándor Gergelyt választotta a Szőny faluba, az oszmánokkal a falvak foglalásáról és a különféle kártételekről folytatott tárgyalásokra küldendő követéül.76 72 Dominkovits (2006) 40 47., Pálffy (2009). 73 Nagy (1969) passim. 74 SL IVA.l.b 1. doboz Pozsony, 1644. március 10. A Vas vármegyei recepcióra lásd Dominkovits (2007b). 75 Izdenczy András portai követ megérkezése, az oszmán béketárgyalások folytatása mellett a Nógrád megyei Szécsény környéki török prédálásról, újabb, 2000 fős lovassereg kiállításáról informálta Esterházy Miklós nádor Sopron vármegye közönségét. SL IVA.l.b. 1. doboz Érsekújvár, 1641. augusztus 21. A zsitvatoroki béke megerősítéséről uo. 1. doboz, Prága, 1616. április 23. 7<’ VeML IV. 1 .a. 1. kötet 62., 1651. november 6. (fér. secunda a. f. Beati Martini Episcopi et Con- fessoris), Pápa Generalis Congregatio (MÓL Mikrofilmtár no 3390.) 435
