Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Tringli István A Pest megyeiek jó alkalmat választottak panaszuk előterjesztésére. 1446-ban a pünkösdre hirdetett országgyűlés június 6-án megválasztotta a vajdát kormányzónak, egy hét múlva elfogadta a kormányzó jogait szabályozó törvényt, egy újabb hét múlva, június 20-án pedig már ráfiiggesztették a pecsétet arra az oklevélre, ami megerősítette a Pest megyeiek régi kiváltságát a nádorral szemben. Másodjára Hunyadi Mátyás próbálta Pest megye ispán nélküli állapotát megszüntetni, az ő kísérlete sikeresebb volt, mint Hédervári Lőrincé. A megye élére nem egy ispánt nevezett ki, hanem egy alispánt, így formailag nem esett csorba Pest megye régi kiváltságán. Az alispánnak kinevezett személy a Bereg megyéből származó Borsvai Benedek volt, a korszak egyik legsikeresebb litteratus- pályáját mondhatta magáénak. Az 1460-as években bukkant fel ügyvédként, egy évtizeddel később Pest megyében kisebb birtokokat szerzett, így pl. Ságon és Sülyön, ez utóbbiról aztán néha Sülyi Borsvai Benedeknek vagy csak Sülyi Benedeknek is nevezte magát. Az igazi karriert azonban az jelentette számára, amikor Mátyás utolsó éveiben, ugyanakkor, amikor az alispánságot is megkapta, királyi jogügy igazgató is lett. 1485-88 közt budai vámagy is volt, jogügy- igazgatóként 1504-ig tevékenykedett.1'3 1487. március 1-jén kelt Pest megye első olyan oklevele, melynek intitulatiója élén Borsvai Benedek alispán állt. Utoljára egy 1489. november 26-án kelt oklevélben említették Pest megyei alispánként.153 154 Tisztségét már korábban is viselhette. Az őt először említő oklevél előtt csak 1484-ből maradt ránk megyei oklevél, abban még szokás szerint csak a négy szolgabíró szerepel kibocsátóként.155 Hivatalát tehát 1484 és 1487 közt bármikor megkaphatta. Borsvai alispáni működése nem tartott sokáig, Mátyás király halála után nem sokáig viselhette tisztségét. Egy biztos, 1492 után már nem volt többé alispánja Pest megyének. 1492-ben Pest és Pilis megye nemesei jogaik védelme érdekében, akárcsak 1446-ban, az országgyűléshez fordultak. A politikai helyzet most még kedvezőbb volt arra, hogy kiváltságukat megerősítsék. II. Ulászló király már választási feltételeiben megígérte, hogy megszünteti elődje káros újításait, az 1492-ben Ulászló nagy törvénykönyvét elfogadó országgyűlés politikai közhangulatát pedig jelentős részben ez határozta meg. Lehetséges, hogy a Pest megyeiek már egy korábbi országgyűlésen megerősíttették jogaikat, amit aztán 1492-ben a nagy törvénykönyvbe belefoglaltak.156 A törvénytár későbbi összeállítói szerint a 100. törvénycikkbe sorolt végzés kimondta, hogy „valamint eddigelé sem voltak Pest és Pilis vármegyéknek ispánjaik, minthogy Budához közel fekszenek, úgy a jövőben sem szükséges, hogy ispánjaik legyenek.” Márpedig ha ispánok nem 153 Pályájára Bónis (1971) 278. és a VII. tábla., Kálniczky (1982) 65. és 164. 154 DL 105854, DL 19605. 155 DL 18949. 156 Ulászló első esztendejének országgyűléseire, az ott elfogadott határozatok későbbi becikkelyezésére lásd Neumann (2008). 408
