Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Tringli István A Pest megyei törvényszék működése az 1480-as évek előtt Miután megjelentek a szolgabírák az ispánok törvényszékein és a folyamatossá váló megyei írásbeliségnek köszönhetően bővebb forrásaink maradtak fenn a törvényszékek működéséről, meglepő egyöntetűséget tapasztalunk az egész országban. A megye szinte minden jelentős ügyét a sedrián intézték, valószínűleg nem csak a bírói ügyeket, hanem a modern szóval közigazgatásinak nevezett feladatokat is. A sedria azonban nem működött folyamatosan, egyáltalán nem volt semmiféle olyan megyei hivatal-kezdemény, ami két törvényszék közti időben intézte volna az ügyeket. A sedriá kát kéthetenként tartották, állandó helyen - ez volt a megye székhelye - és állandó napokon. A megye székhelyét és a széktartás napját meg lehetett változtatni, ez azonban királyi jog volt, azaz királyi engedélyt kellett hozzá kérni. Akadt olyan megye, ami csak egy-két alkalommal élt e lehetőséggel, volt olyan, amelyik fél tucatszor is. Általánosságban megfigyelhető, hogy a törvényszék napjához jobban ragaszkodtak, mint a helyéhez.68 Mivel okleveleket pecsételni csak a törvényszéken lehetett, ezért a megyei oklevelek dátumai pontosan tudósítanak a sedriák helyének és napjának változásáról. Ha összeállítjuk a megyei oklevelek sorozatát, Pest megye esetében az országostól igencsak eltérő jelenséggel találkozunk. Az 1379 és 1484 közti majd száz esztendőben szinte alig lehet valamiféle törvényszerűséget találni az oklevelek keltezésében. Sorrendben Pest, Buda, Hártyán, Üllő, Ság, Üllő és Pest követik egymást, ami ennyi idő alatt igen gyakori változtatást jelentett. A 15. század közepétől némi megállapodottságnak lehetünk ugyan tanúi: ekkor Üllőn, majd Pesten tartották a törvényszékeket. Még nagyobb változatosság tapasztalható a sedriák napjában. Jószerivel mindenféle rendszer nélkül, a hét minden napja sorra került egy évszázad alatt: kedd, szerda, csütörtök, hétfő, vasárnap, csütörtök, kedd, vasárnap, hétfő, szombat, vasárnap, péntek, vasárnap, csütörtök, kedd a ránk maradt Pest megyei oklevelek keltezésének napja.69 Pilis megye működését nem tudjuk összevetni Pestével, mert ebből a korszakból nem maradt fenn annyi pilisi oklevelünk, hogy abból értékelhető adatsort lehetne összeállítani. A szokatlanul működő, azaz helyét és idejét gyakran változtató Pest megyei sedria magyarázata a megye ispán és alispán nélküliségében kereshető. A megyei törvényszék az ispán törvényszéke volt, aki csak nagyon ritkán vett rajta részt, helyette familiárisa, az alispán elnökölt ott. Pest megyében azonban mivel nem volt sem ispán, sem alispán, a szolgabírák a mindenkori igényeknek megfelelően rendszeresen váltogatták a törvényszékek helyét és napját. Előre megszabott hely és nap nélkül nem működhetett törvényszék, a Pest megyeiek azonban gyakran cserélték mindkettőt. 68 Csukó Vits (1997). 69 Tringli (2001) 161. 386
