Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt Magyarázatként felmerülhetne az is, hogy Pest megyében sajátos pecsételési szokások voltak érvényben. Az 1480-as évekig ránk maradt oklevelek egyike sem szólt ugyanis a megye előtt tárgyalt ügyekről, hanem csupán kúriai parancsra elvégzett, különböző vizsgálatokról. E vizsgálatokat azonban Pest megye ugyanúgy végezte el, mint a többi megyék, az erről szóló oklevelek megpecsételésére pedig csak akkor kerülhetett sor, ha összejött mind a négy szolgabíró, azaz a sedrián. Lehetetlen, hogy Pest megyének az 1480-as évek előtt ne lett volna önálló törvénykezési joga, csupán a források esetleges fennmaradása mutat csorba tükröt elénk a megyei törvényszékről. A sedriá kon nem csak a szolgabírák jelentek meg, hanem több-kevesebb más nemes is, akik az ott folyó eljárás nyilvánosságát garantálták, a pecsételési hely és a sedriá helye tehát Pest megyében is egybe kellett, hogy essen, csak éppen gyakran változtatták idejét és helyét. Pilis megye területének megnagyobbítása A 14. SZÁZAD KÖZEPÉN A 14. század elején Pilis megye területe jóval kisebb volt, mint a középkor végén. Pátyot 1311-ben, Tinnyét 1319-ben Pest megyéhez sorolták, ez utóbbit 1346-ban azonban már Pilis megyeinek mondták. Békásmegyerről 1324-ben még azt írták, hogy Pest megyei falu, 1342-ben aztán Pest vagy Pilis megyében fekvőnek mondták, 1347-ben pedig már Pilis megyeinek nevezték. Ürömöt 1332-ben még Pest megyébe sorolták, 1355-ben azonban már pilisi falunak nevezték.70 Az, hogy az 1340-es évekig nem akadunk egyetlen forrásra sem, amelyik Budát Pilis megyeinek nevezné, még magyarázható lenne azzal, hogy, mint szabad királyi város, ki volt véve a megye alól, valószínűbb azonban, hogy az eredetileg Pest megyében fekvő Pest városa, amikor átköltözött a Duna másik partjára, a budai Várhegyre, valószínűleg Pest megyében telepedett meg. A 15. század második felére a pilisi megyehatár azonban már Budától délre húzódott. Igaz, az itt fekvő falvak besorolása, problematikus; szinte minden itteni falut említették Pest vagy Pilis megyében fekvőnek is. A teljes felsorolás igénye nélkül elégedjünk meg a tendencia rögzítésével: ha nem Pest megyei falunak mondták az itteni településeket, akkor a Tétényi-fennsík falvait leginkább Pilis megyéhez sorolták. így 1421-ben Horhit és Tárnokot tulajdonosai vallották pilisinek, 1469-ben Tárnokot Pest megyeinek, azonban ugyanazon bevallást tevők Horhit pilisinek.71 70 Páty: AOkm I. no 215. (233-234.), Tinnye: AOkm I. no 461. (511-512.), DL 3850, Békásmegyer: AOkm II. no 108. (120-121.), DL 3524. (Ennek az oklevélnek a kiadásából a „vagy Pilis megye” kifejezés kimaradt, AOkm IV. no 166. (270.), AOkm V. no 66. (151-152.), Üröm: DL 29669, DL 4306. 71 AOkm III. no 274. (409-410.), DL 87953, DL 88489. 387
