Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt ezután 1392-ig az udvarmesteri honorhoz tartozott a visegrádi várnagyság. Cudar Péter és Pál, Liszkói György, Jolsvai Leusták udvarmesterek egyben ajtónállómesterek is voltak. A két tisztség összeolvadt, a szokás miatt ragaszkodtak ugyan a régebbi tisztség nevéhez, ezért ezt tüntették fel a királyi privilegiálisok méltóságsorában, de a mindennapi szóhasználatban inkább az udvarmestert emlegették/’" 1372-ben Cudar Péter egyik öccse volt a visegrádi várnagy, majd 1388-ban Jolsvai Leusták ajtónállómestert említették pilisi ispánként, ebből következőleg visegrádi várnagyként is. Jolsvaival azonban megszakadt a sor, ő ugyanis 1392-ben, nádori kinevezése után is megtartotta visegrádi várnagyságát. 1366 után nem emlegették a pilisi ispáni tisztet, ezt csak Jolsvai elevenítette fel még udvarmester korában. Jolsvai a nádori tisztség mellett Fejér megye ispánja is volt, címei között ekkor azonban már sohasem állt az, hogy Pilis megye ispánja is lett volna, pedig továbbra is annak tekintette magát, ezt pedig önkényesen nem tehette. 1394-ben a nádor nevében rendeztek közgyűlést szokás szerint közösen a két megye, Pest és Pilis számára.60 61 Ezen a közgyűlésen a pilisi alispánt, mint a nádor alispánját emlegették.6“ 1366-ban tehát névlegesen eltűnt a pilisi ispán tisztsége, e feladatot azonban továbbra is a visegrádi várnagyok látták el, habár címükben ezt 1388 után már egyszer sem tüntették fel.63 A megye és a várnagy kapcsolata nem szűnt meg azonnal, mint Pest megyében, ott ugyanis a budai alnádor - aki amúgy sem volt soha Pest megyei ispán - utód nélkül tűnt el. Pilisben a folyamat hosszú évtizedekig tarthatott, lépéseit a források hiánya miatt nem tudjuk rekonstruálni. Zsigmond király 1408-ban és 1411-ben parancslevelet intézett Pilis megye hatóságához, az első a megye ispánjához vagy alispánhoz és szolgabíráihoz, a másik ispánjához vagy alispánjához szólt.64 E címzéseket nem lehet formulamásolási hibának tekinteni, minden bizonnyal a visegrádi várnagynak és alispánjának címezték a leveleket. Hogy a megyei oklevelekben hogy nevezte magát 1366 után Pilis megye hatósága, azt nem tudjuk, mert 1333 után csak jó százharminc év múlva maradt ránk a következő Pilis megyei oklevél. A visegrádi várnagyok még a 15. század közepén is megpróbálták hatalmukat a megyebéli nemesek felett érvényesíteni, de nem sok sikerrel. 1454-ben Bucsáni Oszvald visegrádi kapitány és macsói vicebán alvámagya, Kelemen ura elé idéztetett két pilisi nemest, Pomázi Cikó Sándort és Jánost, akik azonnal László királyhoz fordultak azzal, hogy Bucsánit gyanús bírónak (Judex suspectus") tartják. E kifejezést általában valamilyen elfogultság esetében szokták 60 Csukovits (1984), Engel (1996) passim. 61 Tringli (1997). 62 „vicecomiti nostro dicti comitatus Pylisiensis ... agnosscebantur" - DL 7918. 63 Zsigmond király 1419-ben Bencsei Andrást és Kutét (vagy Kucsét, az eredetiben Kwthe vagy Kwche) csupán „castellani castri nostri Wissegradiensis"-nek címezte - DL 8823. 64 ZsO 11/2. no 6227., BTOE III. no 569. (295). 383
