Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Tringli István használni, akiről ezt állították, az nem ítélkezhetett. Az uralkodó ezért úgy rendelkezett, hogy a pert tegyék át a személyes jelenlét bírósága elé.65 A visegrádi várnagyok és helyetteseik lassan és több lépcsőben veszíthették el befolyásukat a pilisi nemesek fölött, joghatóságuk már csak magára a váruradalomra terjedt ki és az annak alávetett népekre. Az egykori hatalmas uradalomból kiváltak a nemesek, birtokaik és a rajtuk élő népek. Kikerültek Visegrád alól azok a nagyszámú egyházi birtokosok is, akiknek valószínűleg korábban is kevesebb közük volt a várnagyhoz. Felettük Pilis megye gyakorolt joghatóságot. Pilis megyét azonban a 15. század közepétől már csak a két szolgabíró irányította. Hogy ez az ispán nélküli, csupán szolgabírák által vezetett állapot mikor köszönthetett be, nem tudjuk, a fennebb idézett adatok alapján csak annyit állapíthatunk meg, hogy 1411 és 1454 között történt. 1465-ben már csak két szolgabíró adott ki a megye nevében oklevelet.66 Pilis megyének nemcsak ispánja volt, hanem alispánja is, ahogy azonban eltűntek a várnagy-ispánok a megye éléről, úgy az alispánok sem bukkantak fel többé. Pilis megye a 15. század közepétől ugyanúgy működött, mint Pest megye 1342 után: nem volt sem ispánja, sem alispánja, csupán a szolgabírák vezették e megyét is. Ez az állapot mindaddig fennmaradt, míg az oszmán hódoltság idején nem egyesítették Pest és Solt megyékkel. A két megye ispán nélküliségének különböző okai voltak. Pest megye esetében annak a kérdésnek a megválaszolásával kell kezdenünk, hogy ki a megyésispán, és mi szükség van rá. Az ispán a király megbízottja, aki meghatározott ügyekben a királyi hatalmat képviseli megyéje fölött. Pest megyében azért nem volt szükség ispán kinevezésére, mivel a terület jó része a király birtokában volt. Az uralkodó sokat utazott, de rendszeresen visszatért e vidékre, udvarházainak vezetői kezükben tartották a királyi népeket, a többiek, a birtokos szabadok pedig ügyes-bajos dolgaikkal az itt gyakran megforduló királyi udvarhoz fordulhattak. így lett az alnádor Pest megye ügyeinek ispánja. Ura, a nádor eredetileg a királyi udvar népeinek ispánja volt, majd a 12. században, de legkésőbb az Aranybulla korára, az ország nemeseinek bírája lett. Pest megye szabad birtokosai, a későbbi köznemesek, könnyen kereshették fel, ha nem is a nádort, de a királyi udvarban tartózkodó állandó bírói helyettesét, az alnádort. A 13. században mihelyst egy kicsit is megszilárdult a királyi udvar helye, azonnal felbukkant az alnádor, mint a Pest megyei nemesek bírája. Nagy változás akkor sem történt, amikor Pest megyében is bevezették a szolgabírói tisztséget: azokra az alnádori törvényszékekre, ahol Pest megyei ügyeket is tárgyaltak, ezután immár tisztségük miatt hívták meg az alnádorok a megyebéli bírótársakat, a Pest megyei szolgabírákat. Az udvari bíróságok teljes Visegrádra 65 Zichy IX. no 324. (436.), DL 102842. 66 DL 16188. 384
