Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Trtngu István ugyanez a helyzet folytatódott, az egyik alnádor a nádorok vizsolyi kúriájában tevékenykedett, a másik pedig Budán ítélkezett.55 Mindig a nádor pesti, óbudai, budai kúriáját vezető alnádorok szolgáltattak igazságot a Pest megye számára tartott törvényszéken. Ez a rendszer bizonyíthatóan száztíz évig működött, és 1342-ben ért véget. Ekkor, Druget Vilmos nádor és a király halála előtt pár hónappal, megszüntették a vizsolyi kúriát, vele együtt felszámolták a budai nádori törvényszéket is. A nádori jelenlét bírósága az 1323 óta Visegrádon található királyi székhelyre költözött és a királyi kúriai bíróságok része lett, még ha meg is őrizte némi különállását.5'’ Pest megyének ettől kezdve az egész középkoron át, sőt a kora újkor elején is, nemcsak ispánja nem volt, hanem más bírája sem. Az alispánok az ispánok familiárisai voltak, ezért aztán - a már említett rövid időszakot nem számítva - Pest megyei alispánok sem voltak. Az alnádorok hiába voltak a nádorok alárendeltjei, semmi jel sem utal arra, hogy a nádoroknak lett volna különleges joghatóságuk Pest megye fölött. A nádorok a török korban az egyesült Pest, Pilis és Solt megyék örökös főispánjai lettek, ennek azonban nincs semmiféle középkori előzménye, erre az újkorban sem hivatkoztak. A nádoroknak az egyesített megyékre kiterjedő főispánsága 1659-ben, Wesselényi Ferenccel kezdődött.57 A pilisi ispánságnak, majd később Pilis megyének - Pest megyével ellentétben - a középkor nagy részében voltak ispánjai. Miután 1323-ban az udvar Visegrádra költözött, a megyét a visegrádi várnagyok fennhatósága alá rendelték. A várnagyok viselték egyben Pilis megye ispánja címet is, így Csévi Sáfár István, Becsei Töttös, Himfi Benedek és Vezsenyi Miklós.58 Akárcsak az ország más királyi várainál, a visegrádi esetében sem volt szükséges, hogy a várnagyok környékbeli nemesek legyenek, bár közülük kettőről is kimutatható, hogy a közelben is voltak birtokaik. Csévi névadó ősi birtokai éppenséggel Pilisben feküdtek, Becsei Töttösnek Pomázon és Aszófőn voltak birtokrészei, azonban a család nagy birtoktömbjei távolabb terültek el.59 Vezsenyinek és Himfinek nem voltak a közelben jószágai, az előbbi Külső-Szolnok, az utóbbi Veszprém megyében birtokolt. A visegrádi várnagyok az udvar befolyásos tagjai voltak, Töttös visegrádi vámagyi tiszte mellett ajtónállómester és óbudai vámagy is volt. Himfi Benedek később bolgár bánként futott be nagy karriert. A visegrádi várnagyra az udvar ellátásának fontos feladata hámlt, nem véletlenül volt Töttös egyben ajtónállómester is. 1366-ban felállítottak egy új udvari tisztséget, az udvarmesterséget, 55 Kubinyi (1973) 88. 56 Nyers (1934) 12. 57 Horváth (1995) 147., Schramek (2009) [a letöltés időpontja 2010. június 9], 58 Engel (1996) I. 163. Az ispánok karrieijére vonatkozó további adatok is innen származnak. 59 A két birtok egymás közelében terült el, az elpusztult Aszófö helye ugyanis a mai Pomáz határában található. Györffy (1963-) IV. 595. A két birtok a királyi udvar közelében fekvő birtokok korai, de tipikus példája. AOkm I. no 436. (484-A85.), EL no 14. (15-17.), no 101. (111-112.) 382
