Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Tringli István honfoglalás óta az Árpádok birtokai voltak, utólag szervezhettek volna egy olyan várispánságot, mint amilyen a fennebb már említett szolgagyőri volt, ahol jórészt külső birtokok tartották fenn a vár lakóit, erre azonban nem volt szükség. A valaha volt Visegrád megyét körbevették azok a vármegyék, amelyeknek katonái megvédték az országot és annak szívét. A király védelmére amúgy is az ország minden hadra fogható emberének táborba kellett szállnia, az uralkodó személyes szolgálatában álló lovagokról pedig másként gondoskodtak az Árpádok. A túlnyomórészt királyi birtokban levő terület és a földrajzi fekvés tehát egyszerre tette szükségtelenné a várszervezet itteni létrehozását. Pest megye a korabeli magyar nyelvben Pest vármegyének hangzott, Pesten azonban nem állt vár, mi több, forrásaink közül egyedül csak a magyar Anonymus tud a pesti várról, rajta kívül az 1330-as évekig egyetlen más írott forrás sem beszél róla. Az ismeretlen szerző müve végén mondja el, hogyan telepedtek le Taksony vezér idejében a Bulgáriából, azaz a volgai Bolgárországból érkezett izmaeliták Magyarországon, és azt, hogy a vezér Pest várat („ castrum, quod dicitur Pest") nekik adta, az izmaelita előkelők pedig átengedték népük kétharmadát a pesti vár szolgálatára {„ad servitium predicti castri”).yi Anonymus bizonyára látta Contra Aquincum romjait, tudta azt is, hogy azt az erődöt egykoron rómaiak emelték, az ő korában Pest lakóinak egy része muszlim volt, valójában azonban sem ők, sem mások nem voltak a pesti vár szolgálatára rendelve.33 34 A régészeti feltárások nem találták nyomát annak, hogy a római erődöt az Árpádok korában várként használták volna. Semmi jele annak, hogy a romos falakon a 12. század végénél korábban különösebb változtatásokat végeztek volna. A terület egy részét a plébániatemplom és a körülötte kialakult temető foglalta el.35 Nehéz egyértelmű választ adni arra, hogy kereshetünk-e közvetlen összefüggést a várszervezet és a vár hiánya között. Az ispánságoknak nevet adó várak nagyon különböztek egymástól, abban azonban megegyeztek, hogy sem a katonáskodó várjobbágyok, sem az őket eltartó vámépek nem a falaikon belül laktak, még az sem valószínű, hogy rendszeresen összejöttek volna sáncaik között. A legtöbb olyan vár, ami egy vármegyének nevet adott, mégis, történelmének legalább egy rövid szakaszában, valóban várként kellett funkcionáljon, 33 P. magistri, qui Anonymus dicitur gesta Hungarorum c. 57. SRH I. 115., Györffy (1963-) IV. 538. skk. 34 Györffy (1997) 74. 35 Az 1930-as, ’40-es évek ásatásai során csupán egyetlen kora Árpád-kori változtatásra derült fény: a castrum egyik tornyának kapuját valószínűleg a 12. században szűkebbre falazták. Később ezekről az ásatásokról készült összefoglalóra hivatkozva tartották a római erődöt a középkori pesti várnak, vö. Nagy (1946) 27. A hetvenes évek feltárásai után szkeptikusabban értékelték a vár létét, amit aztán Bóna István csaknem teljes elutasítása követett, vö. Gerevich (1976), BÓNA (1995) 42. A hetvenes évek ásatásairól Melis (1976) 317., Melis (1983) 34. és Melis (1994- 1995) 59. A plébániatemplom és a római castellum viszonyára lásd Bertalan (1945). 376
