Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt arról azonban, hogy ez a vári funkció mit jelentett, csak halvány sejtéseink vannak. Elsősorban 13. századi adatok alapján jól ismerjük a zalai és a somogyi vár földjeit és népeit, pedig akkor már generációk óta Somogyvár és Zala vár csak egy szerzetesközösségnek adott helyet. A létrehozás pillanatában azonban várnak tekintették mindkettőt, és ez elég legitimáló tekintélyt biztosított ahhoz, hogy még évszázadokig a zalai és a somogyi vár földjeiről és népeiről beszéljenek. Pest esetében azonban ennek nincs nyoma. Pest ily módon csak egy fiktív vár lehetett volna, ez pedig kevés volt ahhoz, hogy várszervezetet rendeljenek alája. Az ispán nélküli Pest és Pilis megye Pest megyének sohasem voltak ispánjai. Pest megyei ispán említésével nem találkozunk sem a 13. század vége előtt, sem az akkor lezajlott megyei változások után. Kun László kora után a megyei törvényszékek, latin mozaikszóval a sedriák intézték a megyék ügyeinek túlnyomó többségét. Az ezután kelt megyei oklevelek és a megyéknek írt levelek országszerte egyező formulák közt keltek: a sedrián elnöklő alispán (néha maga az ispán) és a szolgabírák állították ki az oklevelet, a király és a nagybírák nekik címezték parancsaikat. A törvényszék, egyáltalán a megye működése két elemen nyugodott: az ispáni hatalmat megjelenítő alispánon és a szolgabírákon. Külön-külön részt vehettek különböző eljárásokon, de érvényes döntést csak együtt hozhattak.36 Pest megyében ez nem így volt, Mátyás király uralkodásának utolsó néhány évét nem számítva, itt nem volt sem ispán, sem alispán, a megyei okleveleket csak a négy szolgabíró állította ki. Ez a Pest megyei sajátosság nem egyszerűen ritka, hanem egyedi, az országban sokáig páratlan jelenség volt.37 Az első, Pest megyei sedrián kelt oklevél 1379-ben kelt, ennek sorai a következőképpen kezdődtek: Pest megye szolgabírái („indices nobilium comitatus Pestiensis”)• Hiába is keressük ezen és a későbbi okleveleken a megyei kiadványokon máshol megszokott öt - néhány megyében három - pecsétet, itt csak négy pecsétet láthatunk; alispán nem lévén, pecsétjét sem nyomhatta az iratra.38 A megyéhez szóló parancslevelek sem hagyták figyelmen kívül Pest megye sajátos helyzetét. A levelek címzése „Pest megye szolgabíráihoz” vagy „Pest megye nemes szolgabíráihoz” szólt. Más megyékben ezt mindig megelőzte a „megye ispánjához vagy alispánjához” kifejezés. A központi bíróságok kancelláriáin szép számmal dolgoztak Pest megyei nemesek, akik jól ismerték saját megyéjük sajátos helyzetét, így aztán nem feledkeztek meg arról sem, hogy azt a mindennapi írásbeli ügyintézésben is érvényre juttassák. 36 Tringli (2009a) 510. 37 Hajnik (1899) 81. 38 DL 98075. 377
