Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Horváth Richárd: Pápától a pápáig (Garai-Szapolyai várbirtok változások Veszprém megyében a Mátyás-korban)

Pápától a pápáig

nevezett várakat Beckensloer? A katonai akciót majdnem biztosan kizárhatjuk. Ha tudniillik áttekintjük az 1461-es esztendő eseménytörténetét, bizony semmiféle osztrák avagy osztrák-magyar hadjáratnak, portyának nem találjuk írott nyomát a Dunántúl nyugati felében sem a forrásokban, sem a vonatkozó irodalomban.39 Némi utánajárással ugyan lelhetünk olyasféle értesülésekre, amelyek igazolják, hogy Beckensloer 1459-ben maga is csatlakozott a Mátyás elleni lázadáshoz, de ez még kevés alap dunántúli hadakozásai feltételezéséhez. Ráadásul, ha idevágó értesüléseinket áttekintjük, hamar világossá válik, hogy többségük csupán egymástól átvett adatokkal operál, valamennyiük forrása épp a nevezett, problémás hitelű szécsényi oklevél. Jelen ismereteink szerint Fraknói Vilmos ismertette elsőként a Festetics család keszthelyi levéltárából származó dokumentumot a kutatásban.40 Tőle azután számosán átvették Beckensloer dunántúli portyázásának időpontját, Pápa és Ugod bevételének „tényét”.41

1461 nyarán a valós helyzet azonban némileg más volt. Júliusban az Albrecht főherceg (1458-1463) és a császár közötti ellentétek kiéleződtek. E vészhelyzet miatt ezekben napokban Grácban III. Frigyes környezetében hívei és katonai vezetői közül többen megfordultak, s közöttük módunkban áll azonosítani Beckensloert is.42 Ebből következően - ha volt egyáltalán - dunántúli katonai akciója legföljebb augusztus folyamán bonyolódhatott, ami ugyan elegendőnek látszik, azonban abból a megfontolásból, hogy nyáron Frigyes császár és a pártján állók még Bécs védelmére készülődtek, valamint a forrásanyag minderről való teljes hallgatásából következőleg erős kétséggel kell ennek megtörténtét kezelnünk.43 Ezért aztán fel kell tennünk - ha az oklevél állítása igaz hogy a várak békés úton, alighanem vásárlás vagy zálogolás által kerültek a prépost kezébe, hiszen pénzre ekkoriban (is) nagy szüksége lehetett Jóbnak. Ám miért adta volna Garai épp egy Mátyás ellenes érzelmeiről ekkoriban közismert, ráadásul a király ellen nem sokkal korábban fellázadt személy birtokába két uradalmát? Aligha lehetett az a célja váraival, hogy minél hamarabb elveszítse azokat. Esetleg még a lázadás körüli hónapokból eredne Beckensloer pápai és ugodi jelenléte, esetlegesen mint királyi megbízott foglalta el azokat a lázadó nádortól? Vagy csak a Szécsényben kiadott kicsiny oklevél

39 Lásd pl. Engel (1983). Itt köszönöm meg Nógrády Árpád szíves segítségét, aki e korra és régióra vonatkozó saját gyűjtésében ellenőrizte számomra a nevezett hadjárat „hiányára” vonatkozó forráshelyeket.

40 Fraknói (1917) 160.

41 Sugár (1984) 172., Beke (2003) 215., Fedeles (2005) 325-326.

42 FRA VII. 259-260. Beckensloer Johanns Brobst von Fünfkirchen névalakban szerepel. (1461. július 19.) Arról is tudunk, hogy július 25-ig bizonyosan Bécs-Bécsújhely térségében tartózkodott. Bachmann (1884-1894) I. 102.

43 Annak dacára, hogy Fraknói leírása alapján Beckensloer e várakat „ejtette hatalmába” dunántúli hadjárata idején. Fraknói (1917) 160. Ugyanakkor a Függelékben is közölt oklevél szövegezése („nunc apud se manuteneret") mindezt nem erősiti meg.

357