Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Horváth Richárd: Pápától a pápáig (Garai-Szapolyai várbirtok változások Veszprém megyében a Mátyás-korban)
Pápától a pápáig annyi biztos, hogy 1476 márciusának végén már maga Mátyás sürgette a per lezárását a pápánál, utalva arra, hogy az korábban Veronai Gábor egri püspöklegátus döntésére volt bízva, ám később a pert a pápa római kúriájába vonta.33 Minekután a szöveg a szerződésbe beemelt birtokok egyikét sem nevezi meg, csupán az 1481 utáni birtokviszonyokból következtethetünk arra, hogy a kontraktusban nem szerepelhetett az összes Garai-vár. Nagy biztonsággal gondolhatunk arra, hogy Garai részéről a megállapodás gerincét épp a Veszprém megyei jószágok vagy azok egy része képezték. Ügyük további menetéről pillanatnyilag nem áll rendelkezésre információ, de a birtokviszonyok említett, s Garai haláláig igazolható változatlanságából (azaz, hogy Somlót és Cseszneket a Szapolyaiak nem tudták megszerezni) arra következtethetünk, hogy Szapolyai akciója nem hozta meg a várt eredményt. Talán dühében végleg levette kezét korábbi védencéről, mert Jób eztán az országos politikának még az árnyékába sem került, ami dacára a szinte páratlan birtokvagyonnak komoly anyagi nehézségekkel járhatott. Súlyosbította helyzetét a korábban említett Garai-Szécsi per elvesztése okán előállt kötelezettsége is: az eljárásban érintett birtokai nyolcadrészét pénzen kellett megváltania. Ennek lehet jele, hogy 1478-tól megkezdte több jószága eladását, köztük a somlói birtokét is, amire 1479-ben kerített sort. Ebben az esztendőben adta el ugyanis az uradalmat Mátyásnak, amit a király azon melegében Kinizsi Pálnak adományozott tovább. A Garai-fíú és a király közti adásvételt rögzítő oklevelünkön felül van még egy, de már csengő aranyak említése nélküli átadási nyilatkozat is ugyanezen év késő őszéről, ami kissé összezavarja a kései kutató tisztánlátását. Ha ugyanis az oklevelek keltezését is figyelembe vesszük, némi bökkenőre lelhetünk. Amig ugyanis a Kinizsinek szóló királyi adománylevél 1479. június 20-án kelt,34 addig a gúti Ország Mihály előtt, annak simontornyai várából keltezett, s Garainak a várról Mátyás javára történt lemondását tartalmazó oklevél dátuma 1479. november 29-i.35 A kronológiai zavart azzal oldhatjuk laboribus et expensis in iudicio et extra iuvare, protegere et tueri ... deberent et teneantur, se ipsos fide Christiana media sponte et libere obligarunt, et in huiusmodi obligationis seu con- federationis efficacissimam evidentiam ambe partes voluerunt, ut si aliquam earundem partium prius ab hac luce sine heredibus masculis decedere contingeret, extunc omnia castra, loca, bona, iura et rés alie ad illám spectantes ad partem superviventem et eius heredes devolvi et pertinere deberent ...” 33 MKL I. 338-339. 34 HHStA Erdődy 10151. 35 HHStA Erdődy 10152. Jób „... ex causis et racionibus animum suum ad id moventibus matúra deliberacione superinde prehabita castrum suum Somlyo vocatum ... serenissimo principi, domino Mathie, Dei gracia regi Hungarie, Bohemie etc., domino nostro graciosissimo dediisset, donasset et contulisset, ymmo dedit et contulit iure perpetuo et irrevocabiliter tenendum, possi- dendum pariter et habendum, nullum ius nullaque iuris et dominii proprietatem in dicto Castro 355
