Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Zsoldos Attila: A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN(Az „óriás” És az „Átlagos” nagyságú megyék kérdése)
Zsoldos Attila számolnánk egy helyett, figyelmen kívül hagyva Bíborbanszületett Konstantin azon közlését, amely szerint a magyarok a hozzájuk csatlakozott három kabar törzsből egyet hoztak létre. 55 Ezen a ponton érdemes szemügyre vermünk azt a forrásunkat, amelynek a Szent István-kori megyékre vonatkozó ismereteink legjavát köszönhetjük: az államalapítónak a veszprémi egyház számára 1009-ben kibocsátott oklevelét. Ebben István király a veszprémi püspökséget megadományozta bizonyos birtokokkal, felsorolva egyúttal azokat a vármegyéket, amelyek együttes területe az egyházigazgatás veszprémi egyházmegyéjének felel meg, mégpedig az alábbi módon: „négy várat, nevezetesen Veszprémet, ahol a püspökség székhelye van és Fehér várat, Kolon és Visegrád várakat minden egyházukkal [...] nemkülönben összes határaikkal és területükkel Szent Mihály veszprémi egyházának rendeljük alá”.35 36 Az oklevél datálása nem áll vitán felül, mindenesetre Györffy György tekintélye ma általánosan elfogadottá tette az 1009. évet,37 így azzal számolhatunk, hogy a szöveg ennek az évnek az állapotait tükrözi. Az oklevélben felsorolt megyéket sokan, sokféleképpen vizsgálták már, s ennek megfelelően sokféle következtetésre jutottak, egy szempontból azonban, ha nem tévedek, még nem került szóba a felsorolt négy megye - legalábbis az elmúlt tíz év meg-megújuló vitáiban biztosan nem -, jóllehet kézenfekvő lett volna. Veszprém megye területe - mely a középkor 1009 utáni időszakában sem változott jelentős mértékben - hozzávetőleg 4670 km2, Fejéré (a Dunától keletre fekvő solti részekkel együtt) közel 4540 km2, Visegrádé (ami alatt a Csepel- sziget, a későbbi Pest és Pilis megyék, valamint Esztergom megye déli felének együttes területét értem)38 8455 km2, Kolon megyéé viszont nem kevesebb mint 28 734,5 km2 volt.39 Elgondolkodtató számsor. Önmagában az, hogy Visegrád megye csaknem kétszer akkora, mint akár Veszprém, akár Fejér, nem különösebben feltűnő, elvégre kisebb és nagyobb megyék később is egymás mellett léteztek a középkori Magyarországon. Kolon megye azonban nagyságrenddel nagyobb, mint Veszprém, Fejér vagy akár Visegrád, s ez, úgy vélem, mégiscsak magyarázatot kíván. Felhozható persze, hogy Kolon területére egyedül akkor adódik ilyen kiugróan magas érték, ha a magam - többek által, többféle módon 35 ÁMTBF 46. 36 1009: quatuor civitates, nominibus Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa, atque Albam civitates, Colon et Vyssegrad civitates Sancti Mychaelis Wesprimiensi subicimus ecclesie cum omnibus ecclesiis [...] seu terminis etfinibus - DHA 52. 37 Györffy (1967) 22-23., DHA 49. 38 Vö. Zsoldos (1998b) 3-8. 39 Itt és a továbbiakban a megyék késő középkori területével számolok Engel Pál adatai alapján, vö. Engel (2001). Tisztában vagyok az eljárás módszertani fogyatékosságaival, de egyfelől más lehetőség nem létezik, másfelől pedig gondolatmenetem szempontjából nem a konkrét számok, hanem az arányok az érdekesek. 306
