Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Gárdonyi Máté: Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresések A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN
Gárdonyi Máté egyházmegye mintegy 30 papja szenvedett börtönbüntetést, internálást, üldöztetést, 1956 után pedig további nyolc.45 Ami a plébániai struktúrát illeti, ott kezdetben - legalábbis a statisztika szintjén - még fejlődés volt tapasztalható. Badalik püspök elődei példáját követve további lelkipásztori állomáshelyeket létesített, így a plébániák és lelkészségek száma 353-ra emelkedett. Ennek a növekedésnek a hátterében azonban az állt, hogy a főpásztor megélhetési lehetőséget kívánt biztosítani az egyházmegyei keretbe átvett szerzeteseknek. Bár 1951-ben az állam korlátozta ezt a gyakorlatot, így is jelentősnek mondható a szerzetesek részvétele a plébániai munkában (az 1975-ös sematizmus életrajzi adataiból kikövetkeztethető, hogy még ekkor is kb. 50 szerzetespap szolgált az egyházmegye kötelékében). Mindez persze nem fedhette el azt a tényt, hogy a pasztoráció a legszűkebben vett plébániai életre korlátozódott, s a kommunista diktatúra „beszorította az egyházat a sekrestyébe”. Badalik püspöktől részben a püspöki konferenciákon tanúsított „intranzigens magatartása”, részben az 1956-os forradalom utáni intézkedései miatt a Kádár-kormány 1957. augusztus 15-én megvonta a működési engedélyt. A főpásztort rapid módon eltávolították székvárosából, és a távoli Hejcére, a kassai püspökség volt nyaralójába internálták. A helyébe ültetett Klempa Sándor - ma már tudjuk az állambiztonsági iratokból - tevőlegesen hozzájárult a püspök eltávolításához.46 Klempa Sándor (Károly) premontrei kanonok előbb általános helynökként, majd szentszéki megbízatás alapján apostoli adminisztrátorként kormányozta az egyházmegyét mintegy 15 éven át (1957-1972).47 Kinevezésének körülményei (s talán lelkialkata, börtönélményei is) szinte predesztinálták arra, hogy csupán az Állami Egyházügyi Hivatal rendelkezéseinek végrehajtója legyen Veszprémben. Meg kell azonban jegyezni, hogy Klempának múlhatatlan érdemei vannak a kulturális örökség megőrzése terén: restauráltatta a püspöki levéltár középkori okleveleit, leltároztatta a jövendő múzeum anyagát,48 Veszprémbe szállíttatta a vidéki plébániákon veszélynek kitett műtárgyakat, s az ő idejében került sor a püspöki palota szakszerű felújítására. Kormányzásának első felében az egyházmegye papjainak létszáma csúcsot döntött: az 1963-as sematizmus 45 HetÉnyi Varga (2004) 569-625. E gyűjtemény adatai azonban revízióra, illetve bővítésre szorulnak. A szerkesztési elvekből következik, hogy az egyházmegyei keretbe átvett szerzetesek nem az egyházmegyénél, hanem rendjüknél szerepelnek. További kutatásokkal pedig bővíthető a meghurcolt papok listája, lásd pl. Kahler (2007). 46 Soós (2007a), Soós (2007b). 47 Uzsoki (1991). A korszak egyházpolitikájának helyi hatásáról Bertalan (2000). 48 A veszélyeztetett műkincsek begyűjtése a vidéki plébániákról az 1930-as években kezdődött, ami Rótt püspök mellett Pfeiffer János kanonok érdeme volt. A püspöki palotában elhelyezett kollekciót Klempa Sándor nyilvánította egyházmegyei múzeummá. VÉL A/2 1963/11. 5. 288
