Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Gárdonyi Máté: Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresések A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN
Gárdonyi Máté rendelet ugyan nem terjedt ki a hitbuzgalmi egyletekre, ám többségük központi irányítás híján fokozatosan elsorvadt az ötvenes évek elejére, s csupán a rózsafuzér-társulatok tudtak fennmaradni. 1948 nyarán államosították az egyházmegye területén található 568 alapfokú és 6 középfokú iskolát. 1948 szeptemberében a bankokkal együtt ugyanerre a sorsa jutott a veszprémi egyházmegye Alapítványi Pénztára, amely részben a papok és egyházi alkalmazottak nyugdíjintézete volt, részben pedig hitelintézetként működött. 1949 végén, már Bánáss püspök halála után került sor az Egyházmegyei Nyomda államosítására.38 Bánáss püspök, aki megnyilatkozásai szerint őszintén kereste az egyház helyét az új, „demokratikus” társadalomban,39 egyrészt a plébánia-struktúrát igyekezett továbbfejleszteni, másrészt támogatta az új típusú lelkipásztori kezdeményezéseket. Elődje nyomdokain haladva, s már a nagybirtokokhoz kötött kegyuraság de facto megszűntével, számos új lelkipásztori állomást hozott létre kisebb falvakban, sőt pusztákon is. így a plébániák és önálló lelkészségek száma az 1949-es sematizmus szerint 329-re nőtt, s további 18 helyen vette kezdetét a szervezés (1901-ben még csak 224, 1938-ban 258 volt a plébániák száma). Az intézményhálózat bővítését a papság létszámának emelkedése tette lehetővé: az egyházmegye papságának létszáma a század eleji 341-ről 430-ra nőtt, amelyből 352 fő dolgozott a pasztorációban. A papnövendékek száma továbbra is magas volt (82), és a kisszeminárium is megtelt jelentkezőkkel. Az iskolák államosítása után a paptanároknak is igyekezett lelkipásztori beosztást adni a püspök, így az egyházmegyés papság mellett 111 szerzetes működött 1949-ben a pasztorációban, és nem is csak a rendi vezetésre bízott 37 plébánián (ez a szám is emelkedést mutat a korábbi 27-29-hez képest). A Bánáss püspök által támogatott lelkipásztori kezdeményezések közül kiemelkedik Kerkai Jenő jezsuita „somogyi kísérlete”, amelynek keretében a KÁLÓT szellemiségét próbálták - az egyesületek felszámolása után - ébren tartani a falusi ifjúság körében.40 A világháború utáni évek kezdeményezéseinek sorában figyelmet érdemel a szemlélődő szerzetesi közösségek születése az egyházmegye területén, ahol a 38 Az Egyházmegyei Nyomdát Hornig Károly alapította 1894-ben. 1911 és 1920 között a Dunántúl negyedik legtöbb kiadványt előállító nyomdája lett, 1894 és 1944 között itt nyomták a Veszprémi Hírlap című katolikus hetilapot. A nyomda az 1930-as évekig az Alapítványi Hivatal épületében (mai veszprémi Városháza), azt követően a Horgos utcában működött. Az államosításról szóló rendelet 1949. december 29-én jelent meg, végrehajtása már a következő évre esett. Bándi (2001). 39 Legalábbis így szokták értelmezni a halálos beteg Bánáss papjaihoz intézett búcsúszózatának sorait: „Boldog lennék és nem hiába éltem, ha a jóságos Isten elfogadná gyarló szenvedéseimet és életemet azért a békéért, amely Krisztus Egyháza és szeretett hazám találkozásából fakad.” VÉL A/2 1949/1. 1. 40 Gárdonyi (2006). 286
