Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Gárdonyi Máté: Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresések A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN

Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresés a veszprémi egyházmegyében

több faluban, nagyobb pusztán legyen jelen személyes képviselői révén, és ne csupán távoli intézményként vagy éppen földbirtokosként. A források alapján az is bizonyos, hogy sokszor alulról indult a kezdeményezés. Joggal aggályoskodott azonban a káptalan, amelynek véleményét a püspöknek ki kellett kérnie, a plébániaalapítások biztos anyagi hátterének hiánya miatt. Mindszenty az általános szegénység közepette ezt kevéssé látta problémásnak, s inkább arra ügyelt, hogy „a protestantizmus által veszélyeztetett helyeken” megerősítse a katolikus egyházi jelenlétet (szeme előtt lebegett Padányi Biró Márton példája, akinek életrajzát egykor megírta32). Ennek érdekében rövid veszprémi működése alatt, 1945 augusztusáig 34 helyen alapított új plébániát vagy önálló lelkészséget.33 Tette ezt annak ellenére, hogy rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdenie: ő maga négy hónapot töltött a nyilasok fogságában, s ugyanezen idő alatt, 1944 decemberétől 1945 márciusáig az egyházmegye nagy része háborús hadszíntérré vált.34 Az ő idejére esett a nagybirtokrendszer felszámolása, amely az egyházi intézményhálózatot egyik napról a másikra megfosztotta hagyományos anyagi alapjától, a javadalmi birtokállománytól.35

Mindszenty veszprémi utóda, Bánáss László (1945 őszétől apostoli kormányzó, 1946 és 1949 között megyéspüspök) radikálisan megváltozott körülmények között vezette az egyházmegyét.36 A kommunista diktatúra kiépülése együtt járt az egyházak társadalmi befolyásának megtörésével, ami Magyarországon - tekintettel az egyházak hagyományosan erős társadalmi beágyazottságára - fokozatosan ment végbe.37 1946-ban megtörtént a felekezetekhez kötődő egyesületek betiltása, ami jelezte, hogy nemcsak az egyházi vagyon szekula- rizálása tartozik a stratégiai lépések közé, hanem a két világháború közötti, katolikus szempontból pozitív kezdeményezések erőszakos felszámolása is. A

32 Pehm (1934).

33 Gárdonyi (2002a).

34 Mindszenty fogságáról lásd Mózessy Gergely tanulmányát e kötetben. (Katolikus püspökök a nyilasok fogságában, Mindszenty József és Shvoy Lajos elhurcolása, 257-274. old.). A háborús károk pontos kimutatása megtalálható VÉL AJ 2 1945/VII. 37 45.

35 A 600/1945. sz. M. E. rendelet ugyanakkor lehetőséget adott a szegény plébániák földigénylésére, bár ezt a helyi bizottságok általában nem méltányolták. Ezzel kapcsolatban Mindszenty püspök megfontolt viselkedésre intette papjait: ,.Mindezen ügyek intézésében úgy kell eljárni, hogy még a látszatát is kerüljük annak, mintha ellenállnánk az alaprendelkezésnek.” Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy „az eddig elmondottak mind az egyház régi birtokállományának a körülmények által megengedett védelmére irányulnak, és ezen a téren semmiféle mulasztást elkövetni nem szabad, nehogy jogos szemrehányás érjen majd minket a tekintetben, hogy nem tettünk meg minden lehetőt az egyházi érdekek megóvására.” VÉL A/2 1945/111. 17-18. (kiemelés az eredetiben).

36 VÉL H/Bánáss, PÁRKÁNYI József: Emlékezés dr. Bánáss László püspök atya veszprémi éveire (1945-1949) [kézirat]. A püspöknek, mint „haladó katolikusnak” egyoldalú értékelése Saád (1983) 5-26.

37 Balogh (2008a).

285