Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Gárdonyi Máté: Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresések A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN
Gárdonyi Máté Lelkipásztorkodás A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG Rótt Nándor életerejének hanyatlásakor Tóth Tihamért, a két világháború közötti magyar katolicizmus jelentős személyiségét nevezte ki a pápa utódlási joggal felruházott segédpüspökké. O azonban rövid, két hónapos kormányzás után, 1939 májusában elhalálozott, és magával vitte a sírba nagyszerű terveit, köztük egy modern szemináriumi épület ötletét.27 Bár az őt követő Czapik Gyula (megyéspüspök: 1939-1943, egri érsekként apostoli kormányzó 1944 márciusáig) a körlevelek alapján fáradhatatlan szervezőnek tűnik, veszprémi működésének megítélése mégsem egyértelműen kedvező.28 Pedig folytatta Rótt Nándor lelkipásztori kezdeményezéseit (ipartelepi lelkészségek, balatoni pasz- toráció, plébániaalapítások), s ő volt az, aki hatékonnyá tette az Actio Catholica tevékenységét egyházmegyei szinten. Czapik püspökségének idejére esik a falusi ifjúságot mozgósító KÁLÓT és a KALÁSZ elterjedése az egyházmegyében.29 Az agrárifjúsági legény- és leányegyletek legfontosabb újdonsága az volt, hogy nem maradtak meg a hitbuzgalmi egyesület szintjén, programjuk szakmai és kulturális fejlődést is kínált a tagságnak, sőt, a KÁLÓT a keresztényszociális társadalmi elveket népszerűsítette a legények körében és felkészítette őket a közéleti szereplésre. E szervezetek sokrétű működésének pasztorális jelentősége emellett abban állt, hogy az 1946- ig virágzó helyi csoportokban a falusi ifjúság új tapasztalatokat szerezhetett az egyházról, amely a hagyományos plébániai modellben a szentségeket szolgáltatta ki, és a vallási kötelezettségek teljesítését követelte meg csupán. A KÁLÓT 1938-ban még csak néhány helyen alakult meg, 1939-ben viszont 52 kivétellel minden plébánián jelen volt. Egy 1944-ben készült kimutatás szerint a veszprémi püspökség területén 305 helyi csoport létezett. A KALÁSZ kevésbé dinamikusan fejlődött, de ugyancsak szép eredményt könyvelhetett el: 1940-ben több mint 100 faluban működtek helyi csoportjai az egyházmegyében.30 Mindszenty József vészterhes időben, 1944 márciusában, határozott pasztorális elképzelésekkel foglalta el a veszprémi püspöki széket.31 Zalai tapasztalataiból kiindulva itt is a plébániahálózat korszerűsítését tekintette fő feladatának, vagyis azt, hogy a szentszéki elvárásoknak megfelelően minél több helységnek legyen önálló papja. Méltányolható a szándék, hogy az egyház mind 27 Péterffy (1940), Posztós (2006). 28 Pfeiffer János a vagyonkezelés területén ró fel hibákat a püspöknek Pfeiffer (1987) 20-21. 29 Balogh (1998), Stettner (1988), Balogh (1987). 30 Adatok a KALOT-ról VÉL A/2 1941/1. 8., Balogh (1998) 90. A KALÁSZ-ról VÉL A/2 1941/XII. 66. 31 Mindszenty veszprémi működéséről Mindszenty (1989) 35-73., Balogh (2002) 60-80., Körmendy (1995), T. Horváth (1996). 284
