Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Gárdonyi Máté: Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresések A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN
Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresés a veszprémi egyházmegyében szervezet átalakítását a pápai iránymutatásnak megfelelően.24 Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a püspöki kar megalapította az Actio Catholicát, mint országos hatáskörű intézményt, viszont az egyházközségeket nyilvánította az AC helyi szervezeteinek. Veszprémben az AC egyházmegyei szintű megalakítására 1933-ban került sor, az első igazgató a kiérdemesült szentszéki diplomata, Csiszárik János kanonok lett. A cél „a katolikusok intenzív közéleti egységének” megteremtése volt, ezt a munkát az AC szakosztályai organizálták hitbuzgalmi, szociális, kulturális és sajtóügyi területen.25 Szintén a harmincas évek pasztorációs eredményei közé tartozott, hogy faluhelyen is kibontakozott az egyesületi élet. Az 1939. évi hitéleti jelentések szerint alig volt 20 plébánia, ahol semmiféle hitbuzgalmi egyesület sem létezett. A legelterjedtebb egylet továbbra is a rózsafüzér-társulat maradt, de sok helyen működött a jezsuita irányítás alatt álló Jézus Szíve Szövetség és a gyermekek számára létrehozott Szivgárda, valamint az Oltáregylet. A városokban hivatásrendi szervezeteket és cserkészcsapatokat is találunk, a szerzetesi templomokhoz pedig harmadrendi közösségek, skapuláré-társulatok kapcsolódtak.26 A szerzetesek ekkor már intenzívebben kapcsolódtak be a lelkipásztorkodásba, ez volt a jezsuiták, ferencesek által vezetett, többnapos népmissziók virágkora. A férfirendek közül Rótt püspöksége alatt telepedtek le az egyházmegyében a kármeliták (Keszthely), már halála után a szerviták (Csatka, Súr), s a ferencesek is új rendházakat nyitottak (Kiskanizsa, Káptalanfured). A szerzetesek létszáma 1901-1938 között 141-röl 264-re nőtt, házaik száma pedig 1949-ig 19- ről 26-ra. Különösen szembetűnő a női rendek, kongregációk térnyerése: a század eleji 21-ről Rótt püspökségének végéig 37-re emelkedett az egyházmegyében a zárdák száma, az apácák létszáma pedig 163-ról 436-ra nőtt. Ez a dinamikus fejlődés nem torpant meg a következő évtizedben sem, a szerzetesrendek feloszlatása előtt, 1949-ben 57 apácazárda állt fenn az egyházmegye területén (a nővérek létszámáról nem közöl adatot az akkori sematizmus). Mindez azt jelenti, hogy már nemcsak a városokban, hanem a nagyobb községekben is apácák végeztek oktatási, karitatív vagy egyházközségi feladatokat. 24 Az AC érdekében sajtókampányt folytató Bangha Béla jezsuita és köre, valamint a püspökök egy része az egyházközségi szervezetet alkalmatlannak vélte a világi apostolkodás organizálására. Velük szemben Rótt Nándor a már meglévő keretek átalakítása mellett érvelt, lásd Beke (2002) I. 298., 347. A veszprémi püspök az egyházmegyei körlevelekben is hangot adott meggyőződésének: , Mivel mindenütt megalakult az egyházközség, iparkodjunk tartalmat is adni az egyház- községi életnek. Ezt úgy érjük el, ha az egyházközséget érintő ügyeket alaposan és bizalmasan, őszintén és jól megindokolt előkészítés után megvitatjuk a képviselőtestülettel és tanáccsal ... Ilyen ügyek volnának állandóan a kát. nevelés, iskola- és sajtóügye, a szegénygondozás szervezése sth ... Érdeklődést kell kelteni a hívekben ezen igazán katolikus kérdések iránt: ez az actio catholica lényegeP' VÉL A/2 1932/III. 16. (kiemelések az eredetiben). 25 VÉLA/2 1933/111. 13-14. 26 VÉL A/2 1941/1. 8. 283
