Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Gárdonyi Máté: Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresések A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN
Gárdonyi Máté laténak bemutatásáig juthatunk el, a hitélet mélyebb rétegeinek változását más diszciplínák képesek feltárni előttünk, a hagyományok továbbélését vagy megszakadását a vallási néprajz, a szekularizáció következményeit és a vallásosság átalakulását pedig az érték- és attitűdvizsgálatokon alapuló vallásszociológia. Az alábbiakban, ha csak vázlatosan is, de ilyen komplex módon kívánom megközelíteni a veszprémi egyházmegye XX. századi történetét. A püspökéletrajzok közlése alól felmentve érzem magam, mivel ezek megjelentek Pfeiffer János kanonok történeti névtárában, illetve két sematizmus rövid történeti bevezetőjében.1 Arra vállalkozom csupán, hogy az egyes püspökökkel kapcsolatban utaljak az újabb szakirodalomban található kutatási eredményekre, s hogy a rendszeres időközönként kiadott sematizmusok alapján felvázoljam a lelkipásztorkodás strukturális változásait a XX. század folyamán. A vizsgálódást az 1993-as évvel zártam le, mivel ekkor II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű apostoli konstitúciójának rendelkezései nyomán új éra vette kezdetét a veszprémi egyházmegye történetében: Veszprém érsekség rangjára emelkedett, viszont a kaposvári püspökség felállításával területének és híveinek száma nagyjából a felére csökkent. A kutatás során az 1901., 1914., 1938., 1949., 1963., 1975. és 1992. évi sematizmusok adatait használtam kiindulópontként, mivel így az egyházmegye mindenkori aktuális állapotának feltárásán túl lehetővé vált a folyamatok elemzése is. AZ EGYHÁZMEGYE TERÜLETE, NÉPESSÉGE A helyi legenda szerint egykor ezzel a szlogennel toborzott papnövendékeket az egyik főpásztor: Vár téged a nagy kiterjedésű és szép fekvésű veszprémi egyházmegye! Nos, ha a történet nem is igaz, de kétségkívül találó: a veszprémi egyházmegye a Mária Terézia-féle diszmembráció ellenére 1777-től 1993-ig, vagyis a magyarországi egyházmegyék határainak újabb rendezéséig valóban nagy területen, 13 710 négyzetkilométeren feküdt, s a Dunántúl közepén a Bakonyaljától a Dráva mentéig nyúlt észak-déli irányba.2 Igaz, ezzel a terület1 Pfeiffer (1987), Névtár (1975) 3-75, Névtár (1992) 17-22. 2 A püspökség határai három alkalommal módosultak az 1940-es években, de csak elhanyagolható mértékben. A könnyebb elérhetőség indokolta, hogy szentszéki engedéllyel az egyik egyházmegye területén fekvő plébániától egy másik egyházmegye plébániájához csatoltak át kisebb településeket: 1942-ben Antalfalut és Antalpusztát a pécsitől a veszprémi püspökséghez (VÉL A/2 1942/VTI. 33-34. - az egyházmegyei körlevelek sorozat valamennyi egyházmegyei plébánia levéltárában megtalálható, hivatkozásként az egyszerűbb visszakereshetőség végett mégis a központi egyházmegyei levéltár jelzetét adtuk meg), 1946-ban Hobolt Veszprémtől Pécshez (VÉL A/2 1946/1. 1), 1947-ben pedig Fülöpmajort a szombathelyi püspökségtől a veszprémihez (VÉL A/2 1947/VII. 33). Az 1992. évi Annuario Pontificio szerint a veszprémi egyházmegye 276
