Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Gárdonyi Máté: Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresések A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN
Gárdonyi Máté Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresések A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN Módszertani kérdések Egy egyházmegye újkori történetét a bevett metódus szerint úgy szokták tárgyalni, hogy elsősorban az egyes püspökök kormányzását veszik górcső alá. Ez a megközelítés alapjában véve teológiai egyházjogi jellegű, hiszen katolikus felfogás szerint az egyházmegye legfőbb tanítója, törvényhozója és bírája a megyéspüspök, s ő határozza meg a lelkipásztori koncepciót, amit aztán a papok segítségével valósít meg. Persze ennek a módszernek tágasabb a perspektívája, mint pusztán a püspök személyiségének és karrierjének vizsgálata, hiszen - lévén az ő joga és kötelessége az egyházmegye kormányzása - a főpásztor rendelkezései szabják meg a papság működésének és a hívek hitéletének kereteit. Ezért még a rövid életrajzok sem nélkülözhetik a püspökök pasztorációs tevékenységének értékelését, legalább azon a szinten, hogy felsorolják az általuk alapított plébániákat és egyéb egyházi intézményeket. Ahhoz azonban alaposabb kutatásokra van szükség, hogy a főpásztori életpályák révén már valamelyest ismert irányítási szint mellett feltérképezzük az alsó szintet, vagyis a lelkipásztorkodás strukturális változásait. A két szint természetesen összefügg egymással, ezért a kérdést úgy is feltehetjük, hogy az egyes püspökök számára mik voltak a súlyponti kérdések a pasztorációban, s hogy a főpásztori döntések milyen változásokhoz vezettek az egyházmegye életében. Az egyházmegye-történet alakító tényezői között a főpásztori direktívák mellett számba kell vennünk a világegyházi irányelveknek, illetve az állami egyházpolitikának a hatását is, továbbá azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek nem kis mértékben befolyásolták a plébániahálózat alakulását. Ez utóbbi körbe sorolható a felekezeti és nemzetiségi arányok változása, avagy a hívek társadalmi rétegződése, földrajzi mobilitása. Tehát azt is vizsgálat tárgyává kell tenni, miként befolyásolták a pasztorációt a világegyházi trendek, valamint a politikai és társadalmi környezet változásai. De meg kell jegyezni, hogy a hivatalos természetű iratanyag feldolgozása révén csak az egyház intézményi arcu275
