Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mózessy Gergely: Katolikus püspökök a nyilasok fogságában (Mindszenty József és Shvoy Lajos elhurcolása)
Mózessy Gergely elvégezte, de onnan úgy távozott, hogy senkivel kezet nem fogott.31 (Még a veszprémi papi elittel is konfliktusterhes viszonya volt kezdetben.32) A leglátványosabb összeütközés a helyi nyilas hatalommal mindkét püspök esetében egy ünnepi szentmise megtartásának megtagadásával következett be. Veszprémben 1944. június 25-én a nyilas főispán, Schiebema Ferenc akart Te Deumot tartatni a zsidók kitelepítésének lezárulta alkalmából. A püspök nem volt hajlandó politikai színezetű istentisztelet tartására, és az adott napon tüntetőleg vidékre távozott. A ferencesek templomában azonban így is feltűnően sok nyilas gyűlt össze a szokásos misén, és igen valószínű, hogy Te Deum-ot is mondott a politikai ügyekben tájékozatlan Pulyai Lambert házfőnök - a püspök szándéka ellenére. Június 28-án, hazatérése után ezért a püspök a mariánus rendtartomány főnökéhez, Vargha Theodorikhoz fordult, és megfenyíttette általa a helyi házfőnököt. Pulyai Lambert 1944. július 17-én kelt mentegetőzése az ügyben éppoly esetlen, mint hozzáállása az egész kérdéskörhöz: „Főtisztelendő Tartományfőnök Atya! Köszönöm alázatosan a megintést és figyelmeztetést. Restellem, hogy úgy történt, de biztosítom Főtisztelendőségedet, hogy többé ilyesmi nem fog előfordulni.” Ismereteink szerint a hálaadó istentisztelet tartása ódiumának Mindszenty Józsefre hárítását a kommunista propagandagépezet először 1948 augusztusában kísérelte meg a prímás ellen zajló hecckampány során. A Mindszenty-ellenes irodalom később pedig odáig fajult, hogy még az évközi idő liturgikus viseletének zöld színét is a nyilas egyenruhákkal akarta párhuzamba állítani.. ,33 Shvoy Lajos Székesfehérvárott először Pintér József 1944. október közepi beiktatásakor nem tartott ünnepi istentiszteletet. Nem tehette: a főispán első rendelkezéseivel letartóztatott sokakat, köztük három egyházmegyés papját, Bilkei Ferenc felsővárosi, Proity Márton maroshegyi plébánosokat és Neményi Lajos lapszerkesztőt. Ez ellen tiltakoznia kellett. Az ünnepi beiktatás elmaradását később is fájlalta a főispán.34 December 8-án tüntetőleg távolmaradt a nyilas párt városi rendezvényétől is.35 A város első orosz megszállása alól való időleges felszabadulásakor, 1945. január 21-én volt u^yan Te Deum, de azt Fehérváron sem a püspök, hanem a ferencesek tartották.36 Ismerve a város szenvedéseit az első orosz megszállás alatt, az öröm érthető; a nyilasok pedig csak február 2-án érkeztek vissza a városba. 31 Mészáros (1997) 79-80. Idézi Szabó (2006) 5. 32 Mészáros (1997) 75-76., Szabó (2006) 4-5. 33 A kérdésről lásd Holtzer (2004) 120-121., Kis (1987), 234-236., Mészáros (2007) 133-135. MOL P 233 16. csomó 462/1944. és 39. kötet 140., VÉL A/44. iktatókönyv 1944. (3075/1944). 1948-as felvetés: Esti Szabad Szó 50. évf. 188. sz. (1948. augusztus 17.) 5. 34 Csurgai Horváth (2002) 188., SzET II. 54. 35 SzET I. 82. 36 SzET I. 84. 262