Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mózessy Gergely: Katolikus püspökök a nyilasok fogságában (Mindszenty József és Shvoy Lajos elhurcolása)
Katolikus püspökök a nyilasok fogságában De melyek voltak a letartóztatások hivatalos indokai és körülményen Mindszenty József 1944. november 27-én került őrizet alá. Palotáját mérték fel, hogy beszállásolásokat végezhessenek benne, amelynek természetesen a püspök nem örült, s a terv irreálisnak is tűnt, mivel a rendes személyzettel, menekültekkel, kispapokkal, katonákkal együtt összesen 58 lakója volt már a háznak. A kibontakozó vita hevében Szabadhegy Szabolcs házgondnok, majd Megyesi Schwartz Róbert irodaigazgató letartóztatását mondták ki, a védelmükben fellépő, magyarázatot kérő püspökét csak később. Mindszenty írást követelt a letartóztatás okairól, amelyet adott pillanatban nem kapott meg, csak 10-15 perc múltán azt a választ, hogy az Szálasi Ferenc nemzetvezető utasítására történt. Maga sem hitte, hogy ennyi idő alatt kapcsolatba léphettek vele. De ez a hivatkozás, és az a tény, hogy később Szálasi maga is lakott a püspöki palotában, sokakban azt a képzetet keltette, hogy valójában nem történt más, mint az épület gazdájának eltakarítása az útból. A püspök nem hagyta, hogy autóba tuszkolva, köztörvényesekhez hasonló módon szállítsák a rendőrségre, hanem ünnepi öltözetben, kispapjai sorfala közt vonult át. Két nappal később, november 29-én a teológusokat, és a ház többi, az inzultusban részt sem vevő papját is letartóztatták. November 30-án kapta kézhez az írásos véghatározatot internálásáról. Ez a hatóság rendelkezésével való szembehelyezkedéssel, hatósági közeg elleni erőszakkal és a közrendet és közbiztonságot nagymértékben veszélyeztető tüntető felvonulással indokolta a történteket.17 Shvoy Lajost több mint két hónappal később, 1945. február 8-án tartóztatták le. Vele együtt elfogták testvérét, Shvoy Kálmán altábornagyot, Büttner Ferenc kanonokot, Fülöp Ferenc amerikai állampolgárságú kispapot. Az időközben szabadult Neményi Lajost is ismét elvitték volna - de elrejtőzött a palotában. A péti csendőrőrsre szállították az elfogottakat. Az eljáró csendőr véghatározatot itt sem adott. Az csaknem egy hónap múltán, március 6-ai kelettel született meg. Két vádpontja: Shvoy nem rendelte el, hogy papjai a bolsevizmus veszélyeiről prédikáljanak, valamint ígérete ellenére sem helyezte vidékre Neményi Lajost. Bejczy Gyula püspöki titkár naplója két további indokot őrzött meg, amelyek azonban a véghatározatba már nem kerültek be: a főispán fájlalta az elmaradt Te Deumot, illetve a püspököt a város kiürítése elleni fellépése és helyben maradása miatt felelőssé akarták tenni az első orosz megszállás áldozataiért.* 38 Mindszenty ügyében is akadtak más, csak a kihallgatások során - illetve a kommunista historiográfiában - felbukkanó támadási pontok: árurejtegetéssel is vádolták, s Varga Béla kisgazda vezető egy levele körül is támadtak bonyodalmak.39 17 A véghatározatokat közli Szabó (2006) 9-10. és Somorjai-Zinner (2008) 185-186. A történtek rekonstruálása Mindszenty (1989) 43-48 és Szabó (2006) 11-21. 38 Lásd SzET II. 53., a véghatározat SzET II. 63-64. Perneki (1983) 315. alapján feltételezhető, hogy csak március 8-én kapták kézhez az érintettek a szöveget. 39 Somorjai-Zinner (2008) 196-197. 263
