Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Jakab Réka: Zsidóság a veszprémi püspöki és káptalani birtokokon 1848 előtt
Jakab Réka száma határozott meg. 1809-ben 49, 1811-ben pedig már 60 fizetőképes családfőt tartalmaznak a számadások.64 A hitközség pénzügyeiről a bíró hivatali ideje lejártakor számadást készített, melyet a földesúrnak is beterjesztettek. A védelmi pénz fejében a püspök elhárította a városi hatóságok, illetve a városi nemesség minden olyan próbálkozását, mely a zsidóság jogait sértette. Az évente a földesúr által jelölt és tisztje jelenlétében választott zsidó bíró nemcsak a közösséget képviselte, hanem a földesúr akarata is rajta keresztül érvényesült a hitközségben. Köteles volt jelenteni az uradalomnak, ha tudomására jutott, hogy a földesúr birtokán engedély nélkül újabb zsidók telepedtek le.65 Veszprémben a város püspöki és káptalani részén is laktak zsidók, de a hitközség a püspökkel állt szerződésben. Mind az Esterházy Imre püspök által a város részére 1723-ban adott privilégiumlevél, mind az 1748-as urbárium a zsidóságot kivette a városi bíró joghatósága alól és kizárólag az úriszék alá rendelte.66 Nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy statútumaikba, belső igazgatásukba a káptalan is beleszólt volna. Ugyanakkor a káptalani fünduson élők fölött a káptalani úriszék járt el. A püspök a joghatósága alatt élő veszprémi zsidók részére a 18. század végén kiadott szabályzatban az úriszéket a maguk között zajló ügyekben fellebbviteli fórummá tette, arra utasította ugyanis őket, hogy a közösségen belüli ügyeiket először a hitközségi elöljárók (bíró és esküdtek), valamint a rabbi elé terjesszék. Az ott hozott ítélet ellen azután az úriszékhez fellebbezhettek német nyelven.67 1810-ben Rosos Pál püspök, akinek beiktatására a hitközség 152 forint 36 krajcárt költött,68 szabályozta a veszprémi zsidók hitközségi szervezetét. Ez szerint a bírót évente a püspök nevezte ki, aki mellett egy 10 tagú kinevezett és választott vezetőség működött. Négy év múlva a püspök felhatalmazta a bírót és az esküdteket, hogy az engedelmeskedni nem akaró hitközségi tagokat megbüntethetik. Az ilyen esetekről kötelesek voltak jegyzőkönyvet felvenni és azt a földesúrnak beterjeszteni.69 A püspökkel kötött kontraktus értelmében a veszprémi hitközség már a 18. század utolsó felében italmérési jogot szerzett, és lacikonyhát működtetett, amelynek fejében árendát fizetett a földesúrnak. Az ezekből származó jövedelmek 64 Kun (1932) 175. 65 Kun (1932) 25. 66 Esterházy Imre püspök privilégiumlevele a veszprémiek számára, 1723. június 30. 12. pont. Lichtneckert (2009) 399^102. Veszprém város urbáriuma, 1748. Uo. 402-404. A püspök ezirá- nyú illetékességét a zsidók és a város is elismerte, sérelem esetén mindketten hivatkoztak rá. Szendi (2002) 18, 68. 67 Kun (1932) 24. 68 Kun (1932) 27. A szokásra vonatkozó Pápa városi példa: a nápolyi követségből szerencsésen visszatérő Esterházy Ferenc földesúr ünnepélyes fogadására a zsidók is diadalkaput állítottak a város szélén. MOL P 1216 capsa 64. no 110. (1801. szeptember 14.). 69 Kun (1932) 28-29. 242
