Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Jakab Réka: Zsidóság a veszprémi püspöki és káptalani birtokokon 1848 előtt
Jakab Réka Zsidóság a veszprémi püspöki ÉS KÁPTALANI BIRTOKOKON 1848 ELŐTT Az újkori magyarországi zsidóság népes mezővárosi közösségei az 1848-at megelőző időszakban alakultak ki. E nagyobb közösségek létrejötte mellett a zsidóság népességi viszonyait - néhány nagyobb falusi közösségtől eltekintve - egy-egy család földesúri birtokokon történő megtelepedése jellemezte. A korszakban az egyházi földesurak mezővárosaikon kívül uradalmi gazdaságaikban is kapcsolatba kerültek a zsidósággal, akik a gazdasági élet meghatározott területein űzték sajátos tevékenységüket. Tanulmányomban a veszprémi püspöki és káptalani uradalmakban letelepedő, illetve ezek gazdasági életébe bekapcsolódó (bérlő, felvásárló) zsidók jogi és gazdasági viszonyait kívánom elemezni. Vizsgálatom a veszprémi püspökség és káptalan egykori uradalmainak jelenlegi Veszprém megyei részére terjed ki.1 A veszprémi püspök és a káptalan legnagyobb birtoka maga Veszprém város volt. A püspök veszprémi uradalmához tartoztak a város környéki puszták és a falvak egy része is (Ősi, Hajmáskér). A vizsgált területen feküdt a püspök sümegi uradalma, melyhez két mezőváros, Sümeg és Tapolca tartozott, valamint Monostorapáti, Bazsi, Nyirád és a Káli-medence falvai (Csicsó, Kővágó- őrs, Köveskál, Szentbékkálla, Mindszentkálla, Szentjakabfa). A püspök birtokos volt néhány bakonyi faluban (Városlőd, Kislőd, Németbánya, Farkasgyepű, Csehbánya) is. A veszprémi káptalan birtokában volt a Veszprém melletti Jutas- puszta, a szomszédos Rátót, Kádárta és Márkó, birtokrészei és szőlőbirtokai pedig a Balaton keleti medencéjének déli, keleti és északi partján fekvő településeken voltak (Alsóörs, Balatonfüred, Csopak, Felsőörs, Lovas, Pécsely, Paloznak, Peremarton, Vászoly, Siófok, Fokszabadi, Kiüti). A püspök és a 1 A témában Dóka Klára publikált tanulmányt, ő azonban - az egyházi uradalmi birtokokon élő jobbágyparaszti lakosság demográfiai és gazdasági helyzetének függvényében vizsgálva a megtelepedő zsidóság helyzetét - nem az uradalmak gazdasági, kormányzati és úriszéki iratait használta, hanem az országos összeírásokat, így tanulmánya általánosabb képet nyújt a vizsgált terület zsidóságáról. Dóka (2001) 129-146. 227
