Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Hermann István: A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT
Hermann István A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT Az egyházi középréteg vizsgálata a külföldi és a magyar történetírásban egyaránt hosszú múltra tekint vissza. A második világháborút megelőző időszakban több magyarországi székes- és társaskáptalan történetéről született feldolgozás, ezek többsége időrendben haladva a kezdetektől egészen saját korukig tárgyalta az adott intézmény múltját. A feldolgozások sok esetben tartalmaznak archontoló- giai, prozopográfiai adatokat is (kanonoknévsorokat, életrajzokat). A világháborút követő időszakban az egyháztörténeti kutatások száma jelentősen csökkent. Mályusz Elemér 1971-ben megjelent munkája után Köblös József kutatásai irányították a figyelmet ismételten az egyházi középrétegre.1 A veszprémi egyházmegye történetírói a második világháborút megelőzően néhány rövidebb tanulmánytól eltekintve nem fordítottak különösebb figyelmet a veszprémi székeskáptalan vizsgálatára.2 A káptalan tagjairól Strausz Antal jubileumi összeállításából, illetve Pfeiffer János teljességre törekvő történeti névtárából tájékozódhat az érdeklődő.3 A Magyar Katolikus Lexikon veszprémi székeskáptalan szócikkének szerkesztése során derült fény arra, hogy a rendelkezésre álló feldolgozások segítségével maradéktalanul sem a káptalan történetének lexikonszócikk mélységű összefoglalása, sem a kanonokok névsorának összeállítása nem végezhető el.4 Ez, valamint a veszprémi egyházmegye 1 Mályusz (1971), Köblös (1994). A további munkák tételes felsorolásától itt eltekintek. Részletesen ismerteti - bár tárgyához kapcsolódóan elsősorban a középkort tárgyaló - nemzetközi és hazai szakirodalmat Fedeles Tamás, vö. Fedeles (2005) 23-45., különösen 23-36. 2 Lukcsics (1908), Pákay (1941). Ide sorolható a káptalan 17-18. századi statútumait közrebocsátó forráskiadvány is, Pfeiffer (1943). 3 Strausz (1930) csak a nagyprépostok életrajzait közli, Pfeiffer (1987) 66-225. Mindkét munka a káptalan 1630-ban történt visszaállításától indítja életrajzait. 4 A Magyar Katolikus Lexikon veszprémi egyházmegyei vonatkozású szócikkeinek szerkesztését Kredics László végezte, a veszprémi székeskáptalan szócikket és a kapcsolódó kanonoknévsort ő állította össze. Ez úton is szeretném megköszönni Kredics Lászlónak, hogy a még kéziratban lévő anyagot a rendelkezésemre bocsátotta. 179
