Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA

A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZÍTÁSA A 18. SZÁZADBAN

felügyelnie, így ő heti jelentését írásban küldte meg.123 A veszprémi uradalom jegyzőkönyveiből azonban tudjuk, hogy ha valamelyik résztvevő hosszabb ideig, ok nélkül mulasztotta el a részvételt, azt először figyelmeztették, később azonban heti bérét levonták fizetéséből.124

A tisztek egymást is helyettesíthették egyes ügyekben. Mikor Babos György beteg lett, a Naypar József uradalmi fiskális által összeállított kérdőpontokból Varga János kulcsár folytatott le egy örökségi ügyben vizsgálatot Tapolcán.125 Babos 1781-ben lábtörése miatt nem tudott megjelenni Veszprémben a cenzurá- lis szék előtt, viszont a tisztikar többi tagját elküldte.126 Ez utóbbi eset azonban más fontos részletre is rávilágít. A cenzurális szék {sedes censuralis) ugyanis a központi tisztiszék uradalmi és községi számadásokat megvizsgáló ülése volt.127 A központi birtokkormányzat szerepe tehát ezen a ponton különösen kitapintható.

A veszprémi jegyzőkönyvekből egyébként az is kiderül, hogy Bajzáth József püspök is nagy gondot fordított a birtokigazgatásra. 1780. január 18-án nyolc pontból álló utasítást adott ki, mely sajnos nem maradt ránk egészében, csupán egyik pontját ismerjük. Eszerint az ispánoknak összeírást kellett volna készíteniük a birtokok jobbágyságáról, amelybe fel kellett volna venni a telek nagyságát és az igaerőt, majd ennek alapján kiosztani az egyes személyekre eső robotot. A robotkötelezettség teljesítéséről pedig szintén név szerinti jegyzéket kellett volna vezetni. Ez azonban olyan szintű adminisztrációt jelentett volna, hogy még azon a nyáron kérvényezték a prefektusnál az ez alól való felmentést.128

A heti ülések alkalmával megszabták a következő heti feladatokat, első pontban általában naponkénti bontásban az uradalom béreseinek,129 majd ezt követték a jobbágyok munkaterhére előírt feladatok. Ezeknek irányítását és felügyeletét általában az uradalmi hajdúkra és az ispánokra bízták, minden

123 Mivel a sümegi jegyzőkönyvek nincsenek paginálva, ezért a ülés vonatkozó heti időpontját adom meg a következőkben: VÉL B/IV1 tom. 1. 1782. május 12-19.

124 VÉL B/Ill tom. 1. 1778. március 7. Ugyanezen a napon a kislődi ispánt viszont felmentették korábbi távolmaradása miatt, tekintettel a rossz útviszonyokra. A tisztek távolmaradására jó példa a veszprémi uradalmi tisztiszék jegyzőkönyve 1785-ből, amikor július 16. és szeptember 24. között elmaradtak az ülések. Szeptemberben ezért a prefektus személyes elnöklete mellett felelősségre vonta a veszprémi tiszteket. A tiszttartó, a kulcsár és az ispánok kölcsönösen egymást vádolták az ülések elmaradása miatt, ezért a prefektus elrendelte, hogy aki a továbbiakban kellő indok híján távol marad a concursustó\, annak heti bérét megvonják. VÉL B/II1 tom. 1. 1785. szeptember 24.

125 VÉL B/1V1 tom. 1. 1782. február 11-17.

126 VÉLB/IV1 tom. 1. 1781. március 17-24.

127 Kállay (1980) 47.

I2li VÉLB/II1 tóm. 1. 1780. január 30., 1780. július 22.

124 1782-ben két béres volt az uradalomban, Szíjártó András és Bati Miska. VÉL B/IV2 tóm. 10. (1782).

169