Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA
Mihauk Béla Vilmos ispánnak saját körzete (districtus) volt.130 Az uradalom legalsóbb, helyi felügyelői az erdőispánnak alárendelt erdőkerülők voltak. 1795-ben Sümegen, Tapolcán, Monostorapátiban, Nyirádon, Csicsón két-két, Alsópáhokon, Bazsin és Deáki- pusztán egy-egy erdőkerülőt alkalmaztak. Az erdőpásztorok kötelessége volt, hogy a fát vágni szándékozó ember engedélyét ellenőrizze, vagy maga mutassa meg a kivágandó fát. A károkozókat 10 garasra büntethette, melyet saját élelmezésére fordíthatott. Az erdőpásztoroknak kellett figyelni a falu határában esetlegesen előforduló peres földekre, hogy a peres fél azon további kárt ne tehessen. A falu határában tartózkodó illetékteleneket, csavargó katonákat igyekezniük kellett kézre keríteni. Ugyanígy ők felügyelték a tapolcai és sümegi vásárokat is. Mivel ők ismerték legjobban a helyi viszonyokat, 1786-ban már előírták, hogy az egyes helységekből egy-egy erdőkerülő minden szombaton menjen be a sümegi concursusra jelentést tenni.131 Az uradalom decentralizációjára, újabb ispánságok létrehozására azért is szükség lehetett, mert a majorsági terület tovább nőtt.132 Ez azonban nem jelentette mindenütt a majorsági gazdálkodás tényleges megindulását, ugyanis egy 1802-ből származó bérleti lista alapján számos földesúri haszonvétel (kocsma, mészárszék, malom) mellett réteket, szántókat is bérbe adtak a helyi lakosságnak.133 Urasági kocsma működött ekkor már Sümegen, Tapolcán, Nyirádon, Monostorapátiban, Deáki-pusztán és Alsópáhokon, mészárszék volt Sümegen, Tapolcán, Nyirádon, Monostorapátiban és Udvariban. Tapolcán négy, Sümegen és Monostorapátiban pedig egy-egy malom volt 1802-ben.134 Az 1802. évi összeírás szerint a sümegi uradalom jövedelme 44880 forintot, 24 és 13/16 krajcárt tett ki. Ezzel a legtöbb hasznot hozó uradalom lett a püspökség birtokai között, mert a veszprémi 38813 forint és 1 krajcár, a karádi uradalom pedig 38814 forint, 31 és 7/8 krajcár jövedelmet hozott.135 130 Az egyes ispáni körzetek egy 1802. évi leírás szerint az alábbiakban oszlottak meg: Sümegi ispánság: Csehi, Bazsi, Prága, Nyirád, Borszörcsök. Monostorapáti ispánság: Szentbékkálla, Mindszentkálla, Rendes, Szepezd, Udvari, Tagyon, Csicsó, Szentjakabfa. Alsópáhoki ispánság: Felsőpáhok. A sümegi uradalom tisztikara javasolta a kamarának egy önálló nyirádi és csicsói ispánság kialakítását. A javaslat rámutatott arra, hogy a csicsói körzet kialakítására már korábban is történt javaslat, de végül nem valósult meg. MOL E 85 1802. év 31. kútfő föl. 344r.-348v. 131 VÉL B/IV1 tom. 1. 1782. március 24-31.,1786. február 18-március 18., 1786. március 18- 25., 1786. május 6-13. 132 Dóka (1997) 213. és 218. 1788-ban az első kataszteri felmérés szerint már csak Köveskál, Borszörcsök és Rendes területén nem volt majorsági terület, igaz viszont, hogy több helyen - így például Bazsiban - az erdő jelentette az allodiális részeket. 1802-re már összesen 1283 és 7/8 hold szántóföld, 2394 és 1/4 kaszás rét, 29032 és 1/4 hold erdő, 75 és 1/2 kapás szőlő jelentette a sümegi uradalom majorsági területeit. 133 MOL E 85 1802. év31. kútfő föl. 621v-625r. 134 Szántó (1961) 514. 135 Pákay (1978) 223., 234. és 244. 170
