Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA

A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZÍTÁSA A 18. SZÁZADBAN A következő évben Sümegről Pozsonyba szállítottak csehországi fürdőkre szánt borokat. Ugyancsak 1769-ben Somogyból 180 teknősbékát, Horvátország­ból 726 palack savanyúvizet vettek.95 1770-ben sem változott a bevételek és kiadások szerkezete, a különböző tételek aránya is hasonló maradt az előző évekhez képest.96 A számadásban már külön tüntették fel a különböző vendégfogadók, kocsmák forgalmát, ebből kiderült, hogy a sümegi vendégfogadó hozta a legnagyobb hasznot, 4343 forin­tot és 9 dénárt. A különböző kisebb mezőgazdasági termékek (bőr, gyapjú, viasz) és állatok eladásának mértéke sem változott, csupán pontosabban ismer­jük a felvásárlókat, így például a nyirádi gyapjút Oroszvárott egy Ludwig Lang nevű kereskedő vette meg. Koller Ignác püspök idején, 1768-ban történt meg a sümegi uradalomban a Mária Terézia-féle úrbérrendezés. A püspökség úrbéres falvai a nehéz robotter- hek miatt már 1767-1768 folyamán bekapcsolódtak a dunántúli parasztmozgal­makba, amelyek a végső lökést jelentették az úrbérrendezéshez.97 Noha Padányi Bíró Márton idejében az 1751. évi regulációkor relatív kiegyenlítődés kezdődött a szerződéses és úrbéres falvak között, az úrbérrendelet robot- és kilencedterhe különösen hátrányosan érintette a szerződéses falvakat, hisz a püspökség birtokain addig ismeretlen volt a kilenced. Ezek a falvak ezért igyekeztek Kollernél elérni, hogy tartsa meg őket addigi szerződéses állapotukban, ne kényszerítse rájuk az urbáriumot. így például Alsó- és Felsőpáhok esetében megtartotta a Padányitól nyert szerződést, csupán az évi 60 gyalognapszámot emelte fel 120-ra, mely még mindig messze kedvezőbb volt a robotot telkenként kirovó urbáriumnál (104 nap), hisz ezt a napszámot az egész falu együttesen teljesítette.98 Alsó- és Felsőpáhokhoz hasonlóan a szerződéses települések nagy részének végül engedett Koller püspök, csupán Mindszentkállán, Szentbékkál- lán és Szentjakabfán került az urbárium bevezetésre, míg a többi szerződéses településen a korábbi gyakorlat maradt érvényben. Ezek a községek Bajzáth József püspök idején kapnak majd új szerződést. 1783-ban Udvari, Tagyon, Szepezd, Rendes, 1785-ben Köveskál, 1796-ban Borszörcsök kapott új szerző­dést. Ezek révén lehetőség nyílt az urbárium által előírt robot, hosszúfuvar, kilenced pénzbeli megváltásra.99 A számadásokból 1769-től névszerint ismerjük a sümegi uradalom tisztikarát és alkalmazottait. Továbbra is Jelenffy Pál irányította a sümegi uradalmat. A 95 VÉL B/IV2 tóm. 2.(1769). 96 VÉL B/IV2 tóm. 3. (1770) A makkbérből és az új házak után befolyt jövedelem üresen maradt. 97 Dóka (1997) 212. 98 Szántó (1960) 118-119. 99 Dóka(1997) 212-213. 163

Next

/
Thumbnails
Contents