Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA
Mihalik Béla Vilmos számtartó Babos György, a kasznár Vépi Ferenc, a kulcsár feltehetőleg Fon- tányi Ferenc, bár a lista nem közli tisztségét, ráadásul 66 forintos fizetése elmaradt a kasznár 100 forintos bérétől, ami a későbbi gyakorlattól elüt, viszont a listából feltűnően hiányzik a kulcsár tisztsége. Ekkor még csak Nyirádon találunk egy ispánt Báli János személyében. Hat uradalmi hajdú, hat gulyás, Sümegen és Tapolcán egy-egy pintér, Sümegen halász, továbbá kertész, tehenész (svájcer), méhész, vadász, kocsis volt. Két-két erdőkerülő volt Sümegen, Csicsón, Nyirádon, Tapolcán, Monostorapátiban, egy pedig Alsópáhokon. 1770-ben feltűnik a deáki kocsmáros is az alkalmazottak között.100 Koller Ignác püspök 1773. április 4-én bekövetkezett halálát követően négy éves széküresedés állt be a veszprémi püspökségben, melynek ideje alatt a püspöki birtokok ismét kamarai kezelésbe kerültek. A Magyar Kamara már a hónap végén megerősítette Ányos Ferencet plenipotentiariusi minőségben a püspöki birtokok élén.101 Ez nem jelentette azt, hogy a prefektusi hivatal megszűnt volna, vagy elvesztette volna jelentőségét, azt az 1770-es években továbbra is Armpruszter Kristóf töltötte be. Jól mutatja ezt a veszprémi püspöki birtokok kormányzatáról szóló, 1776-ból származó kamarai irat, amely egyben arról is tanúskodik, hogy a kamarának komoly fejtörést okozott, hogyan tudhatna pontos információkat szerezni a birtokok állapotáról. A karádi uradalmat igazgató Armpruszter Kristóf prefektust köszvénye ágyhoz kötötte, nem volt olyan állapotban, hogy nagyobb útra vállalkozhasson. A veszprémi uradalmat irányító plenipotentiarius Ányos Ferenc hatásköre, úgy tűnik, inkább a püspökség birtokainak jogi ügyeire vonatkozott {plenipotentiarius ad Utes), így nem várhatták tőle, hogy pontosan tájékoztathassa a Magyar Kamarát. A sümegi uradalom élére pedig csak pár hónappal azelőtt került új tiszttartó, Babos György, aki még korántsem rendelkezett elegendő információval saját uradalmáról sem.102 A püspöki birtokok igazgatásáról szóló leírásban két szembetűnő változás is található. Az egyik, hogy a zalaegerszegi uradalmat közös irányításúnak írják a sümegivel, a nyúli uradalomról pedig szó sem esik. A zalaegerszegi uradalom élén az 1760-as évek végén még bizonyosan külön provizor (Dömölki István) és számtartó (Pintér Mátyás) állt.103Az említett kamarai forrásban viszont egyértelműen közös igazgatás alatt álltak a Zala megyei birtokok. Az 1777. évi kamarai összeírás alapján Zalaegerszegen a legmagasabb rangú officiális az uradalmi 100 VÉL B/IV2 tóm. 2. (1769), tóm. 3. (1770) Nyirádon 1770-ben csak egy erdőispánt említenek. 101 MOL E 54 1773. május no 406. A Csanádi püspököt is egy plenipotentiarius képviselte makói uradalmában a 18. században, aki elsősorban bíráskodási jogkört gyakorolt, vö. Gilicze (1993) 397. A gazdálkodást valószínűleg továbbra is egy provizor irányította, mivel Materinyi János személyében egy veszprémi tiszttartót is ismerünk 1776-ból. MOLE 51 1776. szeptember no 151. 102 MOL E 54 1776. május no 270a. 103 VÉL B/IV6 fase. EEE no 20. 164
